Elemzések

Elemzések

 

Migrációkutató Intézet – Az EU Bírósága megtorpedózhatja a menekültügyi fordulatot

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka élesítette az uniós menekültügyi politika fordulata elleni torpedóját, melyet a Bíróság 2017. március 7-én indíthat útjára. Paolo Mengozzi főtanácsnok szerint a tagállamoknak humanitárius vízumot kellene kiadniuk, ha komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető, hogy a megtagadás a nemzetközi védelemre váró személyeket kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak tenné ki. Mit jelent ez leegyszerűsítve? Azt, hogy az a tagállam, amelyiknek valamely külképviseletén egy harmadik országbeli állampolgár menedékjogi kérelem benyújtásának lehetővé tétele céljából vízum kiadását kéri, köteles lenne ilyen vízumot kiadni, tehát a világ válságzónáiban élő emberek egy-egy repülőjegy birtokában szabadon beutazhatnának az Európai Unió területére menedékjogi kérelmét benyújtani.

Migrációkutató IntézetMigrációs várakozások 2017-re

Az „Arab Tavasz” eseményei nyomán a menekültek és az otthonukat országhatárokon belül elhagyók számában és arányában is jelentős emelkedés következett be: számuk összesen több mint 65 millióra emelkedett globálisan. A közel-keleti és afrikai térségek gazdasági leszakadása, fegyveres konfliktusai (és ebből következő politikai instabilitása), illetve a klímaváltozás nyomán e tendencia tartós maradhat. Ebből következően a másfél évvel ezelőtt kirobbant európai migrációs válság következményei még jó ideig éreztethetik hatásukat, és komoly kihívást jelenthetnek az EU jövője szempontjából.

Migrációkutató Intézet – „Se előre, se hátra”

A Migrációkutató Intézet munkatársai 2017. február 8-án Belgrádban jártak az ott kialakult migrációs helyzet vizsgálata céljából. A terepszemle során migránsokkal és a területen dolgozó újságírókkal, valamint NGO-k képviselőivel készített interjúkkal a Nyugat-Európa felé tartó, ám Szerbiában feltartóztatott migránsok személyes motivációit, Európába vezető útjuk részleteit és az Európáról alkotott elképzeléseiket kívántuk megismerni. Helyzetképünk 2017 februárjának belgrádi migránstelepéről a területen dolgozókkal folytatott informális beszélgetéseken és a várakozó migránsokkal készített interjúkon alapul.

Migrációkutató Intézet – Az Európai Tanács Következtetései és a Máltai Nyilatkozat a magyar migrációs álláspont tükrében

A migrációs válság kezdete óta hosszú utat tett meg az Európai Unió a lehetséges megoldások tekintetében. Az elmúlt időszakban sok jelentős döntés született Brüsszelben és tagállami szinten egyaránt, a közös migrációs politika változásának folyamata azonban egy irányba mutat. A külső határok megerősítését célzó és a biztonsági aspektust előtérbe állító magyar álláspont visszaigazolásaként is tekinthetünk a máltai csúcsra, amely mérföldkőként fog szerepelni az EU történetében. 

Migrációkutató Intézet – Szomália mint migrációs kibocsátó

Mogadishuból Nairobi felé haladva, amint a repülőgép elhagyja a Sabelle és a Dzsúba folyó völgyét, véget nem érő, elszórt tüskés bozóttal borított terület nyúlik el több száz kilométeren át, egészen a kenyai Tana folyóig. Ez a száraz, kietlen és mostoha terület a ,,bush”, a bozót, ahol a nomád szomáli klánok évszázadok óta küzdenek a túlélésért, hihetetlen adaptivitásról és kitartásról téve tanúbizonyságot. Olyan tulajdonságokról, amelyek megmagyarázzák, hogy miért vágnak neki viszonylag jó eséllyel a viszontagságos migrációs útvonalaknak és miért képesek megteremteni új egzisztenciájukat a világ négy égtáján.

Migrációkutató Intézet – Az aktuális migrációs hullám gazdasági hatásai Európában

Az aktuális migrációs hullám kapcsán egyre gyakrabban találkozunk gazdasági érveléssel. Bizonyos nyugat-európai politikusok, közgazdászok „csodafegyverként”, az Európai Unió demográfiai és gazdasági problémáinak jövőbeli megoldásaként, míg mások a tagállami szociális rendszerek fenntarthatóságát súlyosan veszélyeztető tényezőként tekintenek a jelenségre. A Migrációkutató Intézet áttekintette a témával foglalkozó tudományos munkákat, elérhető adatokat, és megvizsgálta a migráció általános múltbeli tapasztalatait.

Migrációkutató Intézet – Az „ausztrál-modell”– avagy a szigetország válasza az elmúlt évtizedek menekültügyi és migrációs kihívásaira 

Ausztrália elmúlt egy évszázados történelmének, de különösen a legutóbbi két évtizedének a migrációs krízisei hol határozottabban, hol kevésbé markánsan, de láthatóan sikeresen termelték ki azokat a szakpolitikai válaszokat, amelyekhez hasonlókkal az Európai Unió – jóllehet érdekei ezt diktálnák – mindmáig adós maradt. Kérdés, hogy a menekültügyi helyzet kezelésének ausztrál modellje geopolitikai sajátosságokra visszavezethető unikum csupán vagy több elemében a világ más részeire, így az Európai Unióra is adaptálható megoldás?

Migrációkutató IntézetKözvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről V.

Annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjunk arról, hogyan vélekednek a magyar emberek a migrációs hullámmal kapcsolatos kockázatokról, többek között megkérdeztük, hogy a válaszadóknak mi a véleménye arról, hogy az illegális bevándorlás veszélyt jelent a nők és gyermekek biztonságára. A válaszadók 79 százaléka inkább egyetért ezzal az állítással, illetve 18 százalék azok aránya, akik inkább nem értenek vele egyet.

Migrációkutató IntézetA nők a muszlim társadalomban

Nyugat-Európa nagyvárosainak muszlim bevándorlók által lakott negyedeiben az arra járó idegen felfigyelhet a kávéházakra, ahol csupán férfiak ülnek. A női betérőt szúrós tekintetek figyelmeztetik, hogy nem szívesen látott vendég ott. Ha ennek ellenére helyet foglal, egy alkalmazott hamarosan másik kávézót ajánl figyelmébe, vagy egyszerűen csak elfelejti kiszolgálni. A muszlim külvárosok utcáin nőket csak elvétve lehet látni és soha sem egyedül. A köztér a férfiaké. A férfi kísérő nélküli nem muszlim nők számára veszélyesek e negyedek: a szóbeli agresszión túl zaklatás és bántalmazás áldozataivá válhatnak.

Migrációkutató IntézetKözvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről IV.

Az október 2-i referendumhoz közeledve kíváncsiak voltunk, hogy a kutatásban részt vevők hogyan szavaznának, illetve milyen eredményre számítanak a kötelező kvótákról szóló népszavazáson. Ennek keretében újra megkérdeztük az embereket, hogy elfogadhatónak tartják-e a menedékkérők EU-tagállamok közötti automatikus szétosztását. A kérdésre adott válaszok megerősítik a korábbi lekérdezések tapasztalatait: 72% egyértelműen elutasítja az uniós javaslatot. Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadók 78%-a nemmel szavazna a „kvótareferendumon”. A válaszadók 60%-a arra számít, hogy a népszavazáson egyértelmű győzelmet arat a „nem”.

Migrációkutató Intézet – Az Európai Bizottság térfoglalási törekvéseiről  a menekültügyi politikában

Menedékkérők tagállamok közötti automatikus szétosztása? Kéretlen európai ügynökségi beavatkozás egy tagállam menekültpolitikájának alakításába? Menedékkérők munkavállalási fékjeinek eltörlése? – csupán néhány azon elképzelések közül, amelyek az Európai Bizottság legutóbbi jogalkotási javaslataiban központi helyen szerepelnek, s a nemzetállamok életére már rövidtávon is alapvető kihatással lennének. Már ha a tagállamok hagyják…

Migrációkutató IntézetKözvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről III.

Az aktuális lekérdezés egyik hangsúlyos célkitűzése volt a szélsőséges iszlamista eszmék térnyeréséhez, illetve a terrorizmushoz kapcsolódó társadalmi aggályok feltérképezése. A kutatás során kiderült, hogy a válaszadók kétharmada szerint a muszlim közösségek nagyarányú balkáni jelenléte hozzájárul a szélsőséges iszlamista nézetek európai terjedéséhez. A megkérdezettek jelentős többsége úgy véli, hogy a tömeges migrációval együtt jár a radikális iszlamista ideológia európai terjedése, illetve az erőszakra nyitott bevándorlásellenes mozgalmak megerősödése is. A válaszadók négyötöde szerint a Nyugat-Európából Szíriába, Irakba tartók tranzitútvonalként használják Magyarországot, ami értelemszerűen hozzájárul a korábbi lekérdezések során azonosított biztonsági aggályokhoz. A kutatásban részt vevők megosztottak egy esetleges magyarországi terrortámadás valószínűségét illetően, azonban 10-ből 9 válaszadó újabb merényletre számít Nyugat-Európában. A lekérdezésből kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede az Iszlám Állam felszámolásától a terrorveszély csökkenését várja.

Migrációkutató Intézet – Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről II.

A kutatásban részt vevők túlnyomó többsége (90%) elutasítja az Európába irányuló irreguláris migrációt. A válaszadók közel negyedének volt irreguláris migránsokkal kapcsolatban személyes tapasztalata. Az érintettek mintegy háromnegyede negatív benyomásról számolt be, ami értelemszerűen hozzájárul a jelenlegi migráció elutasítottságához. A személyes tapasztalattal rendelkezők közül tízből hatan véletlenül találkoztak migránssal.  A kutatás során kiderült, hogy a magyar társadalom alapvetően magyar nyelvű médiumokat használ a migrációs helyzet követésére, ugyanakkor minden hatodik megkérdezett külföldi hírforrások használatáról is beszámolt. A feltett kérdésekre érkezett válaszok alapján nem érvényes minden esetben az a népszerű állítás, mely szerint a személyes tapasztalattal rendelkezők kevésbé negatív véleményt alkotnak a bevándorlókról; a kutatás eredményei jelen helyzetben épp ennek az ellenkezőjét támasztják alá.

Migrációkutató Intézet – Eritrea mint az Európa felé irányuló irreguláris migráció egyik puskaporos hordója

Napjainkban havonta mintegy ötezren hagyják el az Afrika észak-keleti részén található Eritreát. Mivel a szomszédos államokban sem fogadják őket szívesen, ezért egyre nagyobb számban érkeznek Európába. Jelen elemzésben arra keressük a választ, hogy miért indulnak el az emberek tömegesen az öreg kontinens felé egy olyan országból, ahol egyébként nincs háború és a különböző vallási nézetek is megférnek egymás mellett.

Migrációkutató Intézet – Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről I.

A válaszadók közel kétharmada úgy gondolja, hogy a jelenlegi migrációs hullámban érkezők alapvetően gazdasági migránsok. A bevándorlókhoz kapcsolódó vélemények minden negyedik megkérdezettnél személyes tapasztalaton alapulnak; utóbbiak körében e tapasztalatok az esetek túlnyomó részénél inkább negatívak. A megkérdezettek nagy többsége – függetlenül a válaszadók egyedi jellemzőitől (életkor, jövedelmi helyzet, társadalmi státusz, végzettség, politikai preferencia stb.) – komoly kockázatokat lát az Európát célzó tömeges migrációban. Az emberek határozott elképzelésekkel rendelkeznek a bevándorlásról, és a kutatás során jól körülhatárolható, praktikus kockázatokat említettek. Az aggályok erősségére utal, hogy a megkérdezettek szerint egyértelmű kapcsolat van a migrációs hullám és a terrorcselekmények növekvő száma között, mely utóbbi a megkérdezettek szerint összefügg a már uniós állampolgársággal rendelkező, letelepült migránsok integrációs nehézségeivel is. Az említett kockázatokkal, illetve tapasztalatokkal összefüggésben az emberek döntő többsége nem szeretné, hogy lakóhelyén bevándorlókat befogadó intézmény létesüljön.

Migrációkutató Intézet – Szakmai látogatás – Törökország Ankara, Izmir – 2016. május 25-30.

A Migrációkutató Intézet 2016. május 25. és 30. között szakmai látogatáson vett részt Törökországban. Az ankarai és izmiri állomásokon megvalósult program keretében az Intézet munkatársai szakmai egyeztetéseket folytattak számos, migrációs hatásköröket gyakorló kormányzati és – túlnyomórészt befogadási és humanitárius helyzetkezelésre, valamint jogvédelemre szakosodott – nem-kormányzati szervezet képviselőjével, emellett találkozóra került sor több nemzetközi szervezettel, egy ellenzéki önkormányzati vezetővel és Törökország egyik legjelentősebb think tank szervezetének képviselőjével is.

Korom Mária – Az iszlám radikalizmus térnyerése a Nyugat-Balkánon

A vallási radikalizálódás nem új keletű jelenség a Nyugat-Balkánon. A ’90-es évek háborús zűrzavara kitűnő táptalajnak bizonyult a szélsőséges vallási irányzatok számára, melyek azóta mérsékeltebb hangnemben ugyan, de továbbra is jelen vannak. Az utóbbi években számos kisebb terrorcselekmény történt ebben a térségben, közel ezer helyi fiatal ment Szíriába és Irakba harcolni, több vallási vezetőt pedig a bíróság jogerősen elítélt gyűlöletkeltés és terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények vádjával. Komoly biztonsági kockázatot jelent egyrészt a szíriai vagy iraki harctérről hazatérő harcosok, másrészt a térségen áthaladó menekülthullám és azok a menedékkérők, akik Nyugat-Európa helyett valamelyik nyugat-balkáni ország muszlimok által lakott területén szeretnének letelepedni.

Horváth DánielGondolatok a tranzitzónák és az irreguláris migráció kapcsolatáról

Tranzitzónák Magyarországon a szerb-magyar határszakasz két pontján 2015. szeptember közepe óta működnek. Az irreguláris migráció szabályozott mederbe terelésében betöltött szerepük mára már vitathatatlan. Működésük több mint féléves tapasztalata alapján kijelenthető, hogy a kitűzött kormányzati célt elérték, „zsilip-funkciójuk” működik, a befogadási intézményrendszer sajátosságai folytán azonban az illegális migráció továbbgyűrűzését önmagukban e létesítmények sem képesek megakadályozni.

Migrációkutató Intézet – Gyorselemzés a brüsszeli terrortámadások kapcsán

A nyugat-európai bevándorlás- és biztonságpolitika kudarcát jelenti az újabb, immár stratégiai célpontok ellen elkövetett merénylet. Európa többfrontos támadás alatt áll, melynek során a békeidőben érvényes biztonságpolitikai alapelvek, jogszabályok és nemzetvédelmi mechanizmusok egyre nyilvánvalóbban csődöt mondanak. Az Iszlám Állam ideológiája, a muszlim bevándorlók integrációjának hiánya és a migrációval ellenőrizetlenül érkező tömegek gyors és új válaszokat kívánnak.

Migrációkutató IntézetMacedóniai és görögországi tanulmányút – helyzetelemzés

A Migrációkutató Intézet munkatársai 2016. március 2-5. között Macedóniában és Görögországban szakmai tanulmányúton vettek részt, amelynek célja mindenekelőtt a két ország határtérségében uralkodó állapotok vizsgálata volt. Több helyszínen, helyi és nemzetközi szervezetek képviselőivel folytatott egyeztetéseik tapasztalatait helyzetelemzés formájában összegezték.

Migrációkutató IntézetÁtfogó angol nyelvű tanulmány az európai migrációs krízisről

Az elemzésben a Migrációkutató Intézet (MKI) célja összefoglaló képet adni az Európába irányuló nemzetközi migrációs válságról mindazon releváns szempont vizsgálatával, amelyek hatást gyakorolnak a jelenlegi folyamatokra. Amellett, hogy valós adatokra alapozott megállapításokat tesz, az MKI lehetséges megoldási javaslatokkal is szolgál. A lehetséges megoldások pedig arra a formulára támaszkodnak, amelyet a befolyásos tagállamok egy ideje már hangoztatnak: „közösen, ahol szükséges és nemzetállami szinten, ahol lehetséges”. 

Muhanad Seloom – Síita milicisták Európában: leselkedő veszély?

Az iraki inváziót követően kialakult felekezeti konfliktus a Közel-Keleten véres etnikai, vallási terrorhullámot indított el Irakban, Szíriában és Jemenben. Sokmillió polgár kényszerült elhagyni otthonát és menekültként élni hazáján belül vagy kívül. Számos oka van annak, hogy Európa a menekülők legkedveltebb célállomása, ahol terveik szerint oltalmat kapnak, és új életet kezdhetnek. A 2015 novemberében Párizsban elkövetett merényletek azonban Európa-szerte félelmet ébresztettek, különösen a menekültek között megbújó néhány, az “Iszlám Állam” kötelékében harcoló terrorista beszivárgása miatt.

Horváth Dániel Schengen 2016: kiderül, vagy beborul?

A tél beköszöntével a schengeni rendszer jegén is egyre-másra jól látható repedések jelennek meg. Ezek a tagállamok bezárkózásától, a szakadással való fenyegetéseken át, a rendszer határozott időre történő felfüggesztéséig sok mindent magukban foglalnak. Európa jövője, amely az elkövetkezendő fél évben bizonyosan eldől, egy egyszerű feladványra adott választól függ: irányítunk, vagy hagyjuk, hogy irányítsanak? Egyszerűnek tűnik a válasz, de látva az elmúlt hónapok történéseit, távolról sem az. Schengen jelenlegi válsághelyzetének okairól, s jövőképéről röviden.

Sántha Hanga, Speidl Bianka Született (dzsihádista) feleségek? – Nők a dzsihádista mozgalmakban

A mudzsáhida – azaz női dzsihádista – elnevezést a korai iszlám történetírói használták először, azokat a nőket nevezve így, akik a Próféta oldalán harcoltak, illetve akik Mohamed halálát követően részt vettek az iszlám terjeszkedő háborúiban, vakmerő, gyakran közelharcot kívánó cselekedeteket hajtva végre. Az elmúlt években számos olyan erőszakos bűncselekményre volt példa, amelyet nők követtek el, radikális vallási és nemzeti-felszabadító ideológiák nevében. Gondoljunk például a moszkvai metróban, robbantó két dagesztáni származású öngyilkos merénylő nőre (2010. március 29.), a csecsen sahídákra (női öngyilkos merénylőkre), az Egyesült Királyságban 2010-ben egy parlamenti képviselőre késsel támadó 21 éves brit muszlim nőre, illetve az idén novemberben lezajlott párizsi terrortámadást követő razzia alatt önmagát felrobbantó 26 éves Heszna Aibulahszenre.

Horváth Dániel Mi, micsoda a „betelepítések” háza táján? – összefoglaló magyaroknak magyarul

Az európai és nemzetközi sajtó hasábjait az elmúlt hónapokban dömpingszerűen uralták a kötelező betelepítés és a kvótarendszer tárgyában kelt írások, amelyek mostanra jól láthatóan összemosódtak egyéb olyan fogalmakkal, amelyek jóllehet sok rokon vonást mutatnak egymással, a gyakorlatban mégis szigorúan elhatárolandók. A fogalmi tisztázás szükségességét kitűnően példázza az, ami a múlt hétvégi EU-török csúcs margóján az áttelepítési vállalásokhoz kapcsolódóan több sajtóorgánumban megjelent, s amely lényegében egyenlőségjelet tett a menedékkérők EU tagállamok közötti elosztása és a Törökországból történő áttelepítés közé. Az egyes fogalomcsoportok aktuális történéseinek felelevenítésével egyidejűleg tekintsük tehát át röviden mit is jelent valójában a kvótarendszer, a dublini visszaadás, az áttelepítés, vagy az áthelyezés, s melyek ezek legfontosabb elhatároló ismérvei.

Muhanad SeloomAz ISIS és az európai menekültválság

Az ISIS „külföldi” harcosai mintegy trójai falóként térnek vissza Európába, azért, hogy álruhában beszivárgó katonái bevegyék a szervezet erős ellenfelét, „Európa erődjét”.

Sántha Hanga, Speidl BiankaAz önkéntes vakság ára – gyorselemzés a párizsi terrortámadást követően

Idén már másodízben éri a francia fővárost több emberéletet követelő, iszlamista gyökerű terrormerénylet. 2015. január 7-én két fegyveres radikális iszlamista támadta meg a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségét és végzett összesen tizenkét emberrel. Az Európában már évek óta egyre növekvő szélsőséges iszlamista radikalizálódás okozta fenyegetettség most újabb véres dátumot vésett a francia történelembe: 2015. november 13. A francia dzsihádisták által végrehajtott hat, összehangolt támadásban – a rendelkezésre álló adatok alapján – eddig majdnem 150 ember vesztette életét és nem kevesebb mint 200 főre tehető a sebesültek száma.

Horváth Dániel Családegyesítés – szigorúbban, még szigorúbban?

Míg az Európai Unió jelenleg hatályos családegyesítési szabályozása egy nyilvánvalóan letűnt korszak terméke és a nemzetközi védelemben részesítettek vonatkozásában alapvetően liberális szemléletmódot tükröz, a jelenleg Európa előtt tornyosuló kihívásokat jó eséllyel – e területen is – egy restriktívebb gyakorlati és/vagy szabályozási megközelítés kísérheti.

Horváth Dániel „Schengen és Dublin III” jogrendszere

Bárkit kérdezzünk ma Európában, mindenki számára nyilvánvaló, hogy az európai bevándorlás-politika gépezetébe az elmúlt hónapokban (jókora) homokszem került. Tény, hogy a korábbi megoldások, amelyek egyidejűleg kívánták térségünket – idegenrendészeti szempontból – nyitott, ugyanakkor biztonságos, valamint – menekültügyi szempontból – szolidáris, egyúttal hatékony értékközösség képében megjeleníteni, most nem, vagy csak részben tükrözik a kor elvárásait. Joggal merül fel a kérdés: van-e esély a már elért eredmények megőrzésére? Képesek leszünk-e tanulni a hibáinkból, s egy valóban fenntartható rendszer felé lépéseket tenni? Vagy a korábbi schengeni és dublini szabályoknak leáldozott? Rövid kitekintés a probléma gyökereiről és egyes megoldási alternatívákról.

Sántha HangaIntegrációs gyakorlatok Svédországban

Miután csak az idén több mint 600 ezer menedékkérő érkezett Európába, a hatékony integráció napjaink egyik legfontosabb kérdésévé vált. Az elmúlt évek tapasztalatai, az első sorban a Nyugat-Európában letelepedett etnikai vagy vallási bevándorló csoportok körében, szintén alátámasztják a hosszú távú, generációkat átívelő, integrációs intézkedések szükségességét. Az egyes bevándorló csoportokban tapasztalt önkéntes elkülönülésre (szegregálódás) való hajlam, a javarészt bevándorló többségű külvárosokban történő rongálások és gyújtogatások, a bevándorlók körében mutatkozó alacsony foglalkoztatottsági arány, valamint a másodgenerációs muszlim fiatalok körében is kézzelfogható – és olykor szélsőséges cselekedetekbe torkolló – integrációs deficit egyre égetőbb állami intézkedéseket igényel a befogadó országok részéről. A bevándorlókkal szembeni – kisebbségvédelmi szempontból is – előzékeny és bőkezű svéd integrációs modell világosan szemlélteti a hatékony integrációs intézkedések hiányának mind a befogadó társadalomra, mind a befogadott csoportra gyakorolt negatív hatásait és távlati következményeit.

Speidl BiankaBevándorláspolitika és integráció Nyugat-Európában

Európa már több mint fél évszázada ad otthont bevándorlók millióinak. A szociális támogató rendszer, az államilag előírt szekularizmus és a támogatott multikulturalizmus ellenére azonban a beilleszkedés mértéke messze elmarad a kívánatostól. Sőt, a feszültség és elidegenedés fokozódását tapasztaljuk, amely gyakran erőszakos cselekedetekben nyilvánul meg. A modellek kudarca és a lehetőségek feltérképezése teljes szemléletváltást kíván.

Pócza IstvánA jelenlegi migrációs hullám okai

Az elmúlt időszakban Európát elérő bevándorlási hullámot – annak csak egy-egy kiváltó okára fókuszálva – többen is úgy értelmezik, mint általános migrációs jelenséget, mely mindig is volt, van és lesz, csupán a kontinensre bevándorolni szándékozók arányában történt változás. Azonban ha sorra kívánjuk venni a közel-keleti és észak-afrikai térségből kiinduló migráció folyamatának kiváltó okait, nagyon különböző, egymással összefüggő, korábban példa nélküli tényezőket találunk, melyek együttes hatásának eredőjeként jött létre a mostani, több tekintetben is rendkívüli bevándorlási hullám.