Tisztelt Látogató!

Dr_Orban_Balazs_Koszontohoz

Orbán Balázs

Sok szeretettel köszöntöm a Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium által közösen alapított Migrációkutató Intézet honlapján!

A migráció a történelemmel egyidős társadalmi jelenség. Körbenézve a világban, azt tapasztalhatjuk, hogy egyes országok a társadalmuk alapvető megváltozását hozó elvándorlás jelenségével, míg mások az ugyanilyen jelentős hatással bíró bevándorlás kérdésével küzdenek.

Ebben az egyenletben az európai kontinens sajátos szerepet tölt be. A korábbi évszázadokban Európa leginkább a kivándorlásról, az újabb kontinensek meghódításáról volt híres, a legutóbbi időszakban viszont egyértelműen és meglehetősen látványosan megfordult a vándorlás iránya. Ráadásul az Európai Unió létrehozása – összhangban a világ országait egymáshoz közelebb hozó modern kommunikációs és közlekedési eszközök terjedésével – a tagállamok közötti, uniós állampolgárok általi szabad mozgás és munkavállalás újfajta jelenségével is együtt járt.

Az Európai Unió a bevándorlás kérdésében több szempontból is megosztott. A régebbi, nyugat-európai tagállamok egészen más problémákkal küzdenek, mint a kelet-európaiak, egyes országok pedig egészen eltérő migrációs helyzettel szembesülnek, mint mások.

A nyugat-európai tagállamokban zajló folyamatokat vizsgálva egyre többen felvetik, hogy az adott országokban más civilizációs minták szerint élő társadalmi csoportok integrációjának ügye nem áll jól. A multikulturalizmus társadalomszervezési elvei nem a nyugati típusú, nemzetállami szintű működést stabilizálják, hanem inkább „párhuzamos társadalmak” és társadalmi értelemben „hasadó államok” kialakulásával fenyegetnek, miközben komoly gazdasági és biztonságpolitikai következményeket is maguk után vonnak.

A migráció európai összefüggéseit vizsgálva hazánk a kelet-közép európai államok sajátosságait tökéletesen megjelenítő minta: homogén, jórészt egynemzetiségű társadalom, amely leginkább az őshonos kisebbségek integrálásával küzd. Az eltérő civilizációk képviselőinek egymás mellett élése miatti társadalmi feszültségek által jelentős mértékben nem érintett.

Magyarország ugyanakkor földrajzi adottságaiból és európai uniós tagságából adódóan az Európába áramló bevándorlás jelenségét is kulcsszereplőként éli meg, egy hosszú- és egy rövidtávú aspektus tekintetében is.

Hosszútávon szemlélve az eseményeket jól látszik, hogy a tagállamok nem képesek egységesen megítélni a migráció kérdését. Ez időről időre komoly politikai kihívások elé állítja az Európai Uniót. Az EU jogi normái és a felvetett szabályozási javaslatok, így például a dublini rendszer hatályos működési rendje, illetve a bevándorlók tagállamok közötti elosztására vonatkozó tervek következtében nem zárható ki teljes mértékben, hogy a jövőben a korábbiaknál nagyobb létszámú, alapvetően más civilizációs körhöz tartozó közösségek kerülnek hazánkba. Ennek pedig nyilvánvalóan jelentős társadalmi következményei lehetnek.

Mindezek mellett rövidtávon rendkívül komoly kihívásként értelmezhető, ha Magyarország tartósan az Európába áramló bevándorlási hullám tranzitútvonala marad. Ez különösen annak fényében állít jelentős erőpróba elé minket, hogy Magyarországnak komoly schengeni külső határvédelmi feladata van. Politikai értelemben ugyanakkor az is rendkívül veszélyes, ha a migrációs hullám miatt az európai közbeszéd középpontjába nem a külső határok védelme, hanem az tagállamok közötti szabad mozgáshoz való jog korlátozása kerül.

A migráció jelensége nem egy semlegesen értékelendő társadalmi jelenség. Legitim álláspont bizonyos migrációs hullámokat társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális szempontból pozitívan megítélni, míg másokról negatív véleményt megfogalmazni. A társadalmi jelenségről alkotott vélemény pedig nem egyenlő a társadalmi jelenségben érintett emberekkel kapcsolatos véleménnyel.

A Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium által 2015-ben megalapított Migrációkutató Intézet a fenti alapvetések mentén tevékenykedik, illetve a fenti „tézisek” megvizsgálása érdekében kíván interdiszciplináris módon (többek között a kérdés politikatudományi, gazdaságpolitikai, geopolitikai, biztonsági, uniós és migrációjogi összefüggéseire tekintettel) kutatásokat végezni. Álláspontunk szerint valamennyi állam esetére igaz az, hogy a továbbélés szempontjából kívánatos jövő megvalósításához a múlt megismerésén és a jelen megértésén keresztül vezet az út.

Bízva abban, hogy a fentiek felkeltették érdeklődését és hamarosan Önt is rendszeres olvasóink között üdvözölhetjük, kérem, hogy tiszteljen meg észrevételeivel, kérdéseivel vagy javaslataival, ezzel is támogatva tevékenységünket!

Végezetül engedje meg, hogy hasznos és inspiráló időtöltést kívánjak Önnek!

Orbán Balázs
főigazgató