Síita milicisták Európában: leselkedő veszély?

Síita milicisták Európában: leselkedő veszély?

@M_Seloom

Az iraki inváziót követően kialakult felekezeti konfliktus a Közel-Keleten véres etnikai, vallási terrorhullámot indított el Irakban, Szíriában és Jemenben. Sokmillió polgár kényszerült elhagyni otthonát és menekültként élni hazáján belül vagy kívül. Számos oka van annak, hogy Európa a menekülők legkedveltebb célállomása, ahol terveik szerint oltalmat kapnak, és új életet kezdhetnek. A 2015 novemberében Párizsban elkövetett merényletek azonban Európa-szerte félelmet ébresztettek, különösen a menekültek között megbújó néhány, az “Iszlám Állam” kötelékében harcoló terrorista beszivárgása miatt. Az erre vonatkozó első bizonyítékok Magyarországról érkeztek. Szaláh Abdeszlám a csoport feltételezett vezetője felbukkant a Keleti-Pályaudvarnál és a regisztrációt megtagadó férfiak körében toborzótevékenységet végzett.[1] Ez a tény komoly aggodalmat keltett és felhívta a figyelmet a külső határok védelmének fontosságára, különös tekintettel a magas biztonsági kockázatot jelentő szunnita radikálisok kiszűrésére. Az Európai Unió tagállamai igyekeznek kidolgozni a terrorizmussal gyanúsítható személyekre vonatkozó titkosszolgálati információk megosztásának módját, az Unión belül valamint együttműködve a külső szövetségesekkel is.

Leselkedő veszély?

Az Európai Unió területére érkező többszázezer menekült között azonban jelen vannak az iraki és szíriai síita milíciák tagjai is, akik rekreációs célból érkeznek a kontinensre. Ezek az általában fiatal katonák korábban a Hezbollah, az Iráni Forradalmi Gárda és az Asszad-rezsim Sabíha elnevezésű alakulataiban szolgáltak, amelyeket a nemzetközi szervezetek – közöttük a Human Rights Watch – háborús bűnök elkövetésével vádol. Az európai biztonsági szervek számára ezek a nagy harcászati tapasztalattal és katonai múlttal rendelkező férfiak azonban nem célszemélyek és nem vezetnek róluk nyilvántartást. Jelenleg nem tekintik őket potenciális veszélyforrásnak, ez a helyzet azonban megváltozhat.

 A radikalizálódás faktorai

A témával foglalkozó szakirodalom a radikalizálódást háromlépcsős folyamatként határozza meg. Ezek sorrendben a következők: sérelmek, ideológiai elköteleződés, mozgósítás. Rendszerint tehát a radikalizálódás a vélt vagy valós sérelmekkel kezdődik. Ezt követően az egyén elköteleződik egy olyan vallási vagy világi ideológia mellett, amelyről úgy véli, hogy értelmet ad szenvedéseinek és dühét egy felelőssé tehető személy vagy csoport ellen irányítja (mint például a kormányzat). A dühöt és a csalódottságot az ideológia segítségével az aktivisták (mint például a személyesen vagy az interneten keresztül toborzó prédikátorok) terrorcselekmények kivitelezésében vezetik le.

Síita milicisták közösségi média oldalakon közölt képei a konfliktus zónákban és békés területre történt távozásukat követően

Picture2

A lappangó veszély megmutatkozik?

Az Európai Unióban tartózkodó szunnita szélsőségesekhez hasonlóan a síita radikálisok, akik részt vettek az iraki és szíriai felekezeti konfliktusban, meghatározott körülmények között hasonló radikalizálódási folyamaton mehetnek keresztül. A szélsőséges radikális síita hitszónokok egyre gyakrabban hangoztatják elégedetlenségüket az Egyesült Államokkal és a Koalícióval szemben. Azzal gyanúsítják az amerikai hadsereget, hogy repülőgépekről fegyvereket és élelmiszert juttatnak le az „Iszlám Állam” katonáinak. Ez a vád egyre gyakrabban hangzik el, különösen Irakban.[2]

Tehát a tény, hogy e harcedzett militánsok jelenleg nem jelentenek veszélyt Európára nézve, nem jelenti azt, hogy ez a jövőben is így marad. Az al-Káida, az „Iszlám Állam” és más szalafi dzsihádista csoportok olyan szunniták, akik azért támadnak nyugati célpontokat, mert a nyugati politikát igazságtalannak és agresszívnek vélik, amely sérti felekezetük érdekeit. A nyugati civilek ellen elkövetett terror merényleteiket kormányaik iszlám ellenes politikájával igazolják és ehhez a radikális szunnita tanokat is felhasználják. A síita milicisták esetében ugyanígy kiválthatja a radikalizálódást amint a nyugati politikai lépéseket saját felekezetük érdekeivel szembenállónak találják.

A helyzetet súlyosbíthatja, ha az „Iszlám Állam” és a síita milíciák radikálisai Európába importálják a felekezeti konfliktusukat. Az „Iszlám Állam” támogatói Európa számos városában helyeztek el a szervezet zászlaját ábrázoló plakátokat, azért, hogy érzékeltessék jelenlétüket. Újabban – amint azt a képek tanúsítják – a síita Aszá’ib al-Haqq milícia katonái emelték magasba szervezetük zászlaját az Eiffel torony közelében. Amennyiben ezeket az incidenseket figyelmen kívül hagyják a Közel-Keleten egymással harcoló alakulatok Európai összecsapásaira is számítani lehet.

Facebook bejegyzés: Irán által támogatott milícia zászlaja Párizsban… Az EU háborús bűnösöknek ad menedéket a radar alatt!!!

Picture1

A biztonsági rések áthidalása

Az uniós tagállamok többségének nincs megfelelő katonai és titkosszolgálati jelenléte Irakban, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az a két ország, amely megfelelő információval rendelkezik a Szíriában és Irakban működő síita fegyveres csoportokról. Ezért az uniós tagállamok érdekében áll, hogy az amerikai és brit titkosszolgálatoktól kérjék a releváns információk megosztását. Ez nem csak a menedékkérők szűrését segítené elő, hanem a már engedéllyel Európában tartózkodók ellenőrzését is. A Közel-Keleti háborúk áldozatainak megsegítése az uniós tagállamok morális kötelezettsége, azonban ez nem vezethet ahhoz, hogy a kontinens háborús bűnösök rejtekhelyévé váljon.


[1] http://www.dailymail.co.uk/news/article-3345680/Main-organiser-Paris-terror-attack-recruited-team-migrants-Hungary-refused-register-authorities-government-official-reveals.html

[2] http://www.veteranstoday.com/2015/11/29/us-accused-by-iraqi-commander-of-aiding-isis/

Kép forrása: Business Insider