Gyorselemzés 2016/8: Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről I.

2016. július 12.

Gyorselemzés 2016/8: Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről I.

Gyorselemzés 2016/8: Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről I.

Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről 

I.

2016. június

Összefoglaló az első lekérdezés-sorozat eredményeiről

A magyar társadalom többsége szerint a mostani migrációs hullámban alapvetően gazdasági migránsok érkeznek Európába. A magyar emberek migrációval kapcsolatos attitűdjeit felmérő kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy az emberek praktikus, kézzelfogható, mindennapjaikat érintő szempontok mentén utasítják el a tömeges, kontrollálatlan migrációt. Legfontosabb aggályként a biztonsági kockázatok érdemi növekedését jelölték meg a válaszadók, és e meggyőződésüket erősíti, hogy a migrációs nyomás fokozódása és az Európában elkövetett terrorista cselekmények számának növekedése között összefüggést látnak. A válaszadók negyede személyes tapasztalattal rendelkezik a migránsokról, amely alapvetően negatív. Nyilvánvalóan nem függetlenül a kockázatoktól és a negatív tapasztalatoktól, a megkérdezettek mintegy háromnegyede egyáltalán nem szeretné, hogy településén migránsokat befogadó intézmény jöjjön létre. A társadalom többsége számára fontosak a humanitárius megfontolások, így a magyarok kétharmada a tényleges menekülteket lehetőség szerint befogadná. Ugyanakkor a jobb megélhetés reményében Európába érkezőket a megkérdezettek jellemzően nem fogadnák be, amit a szűkös gazdasági erőforrások, a munkalehetőségek megőrzésének szempontjai motiválnak. A válaszadók mintegy fele együttműködést vár el a segítséget kérőktől, de egyéb tekintetben nem tartja lehetségesnek a migránsok közötti különbségtételt. A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a migráció kérdésében a magyar társadalom számára meghatározó fontosságú a tagállami szuverenitás: a megkérdezettek döntő többsége szerint a tagállamoknak kell dönteniük az Európai Unió területén benyújtott menedékkérelmekről, illetve arról, hogy kik telepedhessenek le az adott tagállamban. A schengeni határok védelmét ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele az EU szakosított szervére bízná. A válaszadók szűk többsége növelné a közbiztonság feladatainak ellátásához szükséges hazai kapacitásokat, ami a szubjektív biztonságérzet társadalmi fontosságát tükrözi. Utóbbira utal a migránsok határzárral (kerítéssel) történő feltartóztatása mellett kialakult széles körű konszenzus is; szintén elsöprő többséget élvez a honvédség határvédelmi feladatokba történő bevonásának támogatása. A szigorú, hatékony határvédelmet a válaszadók többsége az EU-tól és a magyar kormánytól is elvárja. A megkérdezettek többsége szerint a migránsok származási országában bekövetkező pozitív irányú politikai és gazdasági változások csökkenthetik az Európába érkezők számát. A kutatás során kiderült, hogy a válaszadók szűk többsége optimista az EU-török megállapodást illetően.

Módszertan

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány telefonos (CATI) közvélemény-kutatást végzett annak érdekében, hogy megismerjük a magyar társadalom véleményét a migráció egyes aspektusairól. A lekérdezésre 2016. május 17. és június 4. között került sor 2000 véletlenszerűen kiválasztott személy részvételével, akiknek a migrációra vonatkozó általános attitűdöket kutató, valamint a kormány és az Európai Unió migráció kezelésében betöltött szerepére vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Az elemzésben közölt adatok a mintavételből fakadóan legfeljebb plusz/mínusz 2,2 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. A mintavételből fakadó hibák korrekciója iteratív súlyozással történt. A minták összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők szerint (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.

Praktikus megfontolások alapján utasítja el a társadalom a tömeges migrációt

A válaszadók közel kétharmada úgy gondolja, hogy a jelenlegi migrációs hullámban érkezők alapvetően gazdasági migránsok. A bevándorlókhoz kapcsolódó vélemények minden negyedik megkérdezettnél személyes tapasztalaton alapulnak; utóbbiak körében e tapasztalatok az esetek túlnyomó részénél inkább negatívak. A megkérdezettek nagy többsége – függetlenül a válaszadók egyedi jellemzőitől (életkor, jövedelmi helyzet, társadalmi státusz, végzettség, politikai preferencia stb.) – komoly kockázatokat lát az Európát célzó tömeges migrációban. Az emberek határozott elképzelésekkel rendelkeznek a bevándorlásról, és a kutatás során jól körülhatárolható, praktikus kockázatokat említettek. Az aggályok erősségére utal, hogy a megkérdezettek szerint egyértelmű kapcsolat van a migrációs hullám és a terrorcselekmények növekvő száma között, mely utóbbi a megkérdezettek szerint összefügg a már uniós állampolgársággal rendelkező, letelepült migránsok integrációs nehézségeivel is. Az említett kockázatokkal, illetve tapasztalatokkal összefüggésben az emberek döntő többsége nem szeretné, hogy lakóhelyén bevándorlókat befogadó intézmény létesüljön.

 

A megkérdezettek mintegy kétharmada (63%-a) úgy látja, hogy a jelenlegi migrációs hullámban érkezők alapvetően gazdasági migránsok, és csupán minden ötödik válaszadó szerint ténylegesen menekültek (1. ábra). A válaszadók iskolai végzettsége tekintetében a diplomások között voltak a legtöbben, akik nem tudtak állást foglalni a kérdésben (23%), ugyanakkor 57%-uk szerint a migránsok a jobb megélhetésért érkeznek; daz ezt vallók aránya a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek között volt a legmagasabb (69%). A válaszadók percepciója összefügg politikai értékválasztásukkal: a jobboldaliak 78%-a szerint gazdasági migránsok érkeznek, ugyanakkor a baloldaliak több mint fele is (54%) így vélekedett.

1. ábra

A kutatás során kiderült, hogy minden negyedik megkérdezettnek (23%) volt már közvetlen tapasztalata Európába érkezett illegális migránssal, mely alapvetően (75%-uk esetében) negatív volt; egyértelműen pozitív tapasztalatról csak a válaszadók mintegy 7%-a számolt be (2. ábra).

2. ábra

A magyar lakosság praktikus, az emberek mindennapi életét potenciálisan negatívan érintő kockázatokat lát a kontrollálatlan, tömeges bevándorlásában. A válaszadók mintegy 72%-a szerint az egyik ilyen veszélyforrás a hazai közbiztonság romlása (3. ábra). A megkérdezettek közel kétharmada (65%-a) a járványügyi kockázatok növekedését is megjelölte válaszában, valamint hasonló arányban (65%) említették a kulturális különbségekből előálló feszültségek növekedésének lehetőségét. Az emberek 59%-a szerint a jelentős mértékű, ellenőrizetlen migráció negatívan hat a nemzetgazdaság teljesítményére, illetve minden második megkérdezett szerint (50%) a turizmust is negatívan érintheti. A kutatásban résztvevők mindössze 4%-a vélekedett úgy, hogy a jelenleg tapasztalt migrációs hullámnak nincsenek valós veszélyei.

3. ábra

Erőteljesen kirajzolódott a kutatás során, hogy a magyar társadalom a tömeges bevándorlásban a terrorveszély fokozódását látja, vagyis a szubjektív biztonságérzete romlásáról számolt be: az Európában elkövetett terrorista merényletek növekvő száma és a kontinenst érő migrációs hullám között a válaszadók többsége (78%-a) szerint van kapcsolat (4. ábra). A megkérdezettek iskolai végzettsége alapján azt mondhatjuk, hogy a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek látnak a legmagasabb arányban összefüggést (82%), azonban a diplomások több mint kétharmada (67%) is hasonlóan vélekedik. A tanulóknál az arány még magasabb volt (85%). A magukat jobboldalinak vallók 87, míg a baloldali válaszadók 66%-a lát összefüggést.

4. ábra

Hasonlóan magas arányban voltak (73%-ban) azok, akik kapcsolatot látnak a terrorista merényletek növekvő száma és a már uniós állampolgársággal rendelkező bevándorlók beilleszkedési nehézségei között, mely mögött vélhetően a társadalom kulturális különbözőségek okozta feszültségforrásokhoz kapcsolódó aggályai húzódnak meg (5. ábra).

5. ábra

A kutatásban résztvevők döntő többsége (73%-a) egyáltalán nem támogatná, hogy lakóhelyén migránsok elhelyezésére szolgáló intézmény nyíljon, míg a válaszadók egyötöde új munkahelyek létrehozásához vagy települése egyidejű fejlesztéséhez kötné egy ilyen intézmény létrehozását (6. ábra). A megkérdezettek korcsoport szerinti megoszlása alapján az aktív korú idősebbek (50-59 év) a leginkább elutasítóak (80%), míg iskolai végzettségük tekintetében a szakiskolai/szakmunkás végzettséggel rendelkezők (82%). A diplomások kevésbé zárkóztak el a befogadó intézmény gondolatától, közülük 10-ből 6-an nem támogatnák az ilyen típusú intézmények létesítését a lakhelyükön. A gazdasági aspektusok (helyi munkalehetőségek megőrzésének) fontosságára utal, hogy az aktívan dolgozók és a munkanélküliek között az elutasítás aránya 76% és 78%. A migrációs hullám által legjobban érintett dél-alföldi régióban a válaszadók 85%-a nyilatkozott így. A feltételhez kötött intézmény-létrehozást a magukat baloldalinak vallók fogadják el arányaiban a legtöbben (31%), ugyanakkor a teljes elutasítás aránya esetükben is 60% volt (a jobboldaliaknál 90%).

6. ábra

A gazdasági bevándorlókat nem, a menekülteket viszont lehetőség szerint befogadnák

A magyar társadalom többsége számára fontosak a humanitárius szempontok: a tényleges menekülteket a megkérdezettek közel kétharmada lehetőség szerint befogadná. A felmérés során ugyanakkor kiderült, hogy a jobb megélhetésért Európába érkezőket a többség nem fogadná be, és e tekintetben irreleváns, hogy az adott bevándorló hiányszakmában helyezkedne el, vagy esetleg jól képzettnek számít. A gazdasági migránsok elutasítottsága mögött az ország teherviselő-képességének korlátai, a megélhetési lehetőségek szűkülésére vonatkozó aggályok húzódnak. Minden második válaszadó szerint különbséget lehet tenni a migránsok között együttműködési hajlandóságuk alapján, ugyanakkor a társadalom többsége nem tartja lehetségesnek a migránsok kulturális háttere, képzettsége és kibocsátó országa szerinti különbségtételt. A nemzeti összetartozás erősségére utal, hogy a határon túli magyarokat a megkérdezettek elsöprő többsége befogadná üldöztetésük esetén.

A válaszadók mintegy 36%-a fogadná be minden esetben a háború elől menekülőket, míg többségük (57%) nem híve a tömeges, feltétlen befogadásnak (7. ábra). Ezen arány megfordul, amikor az állítás a „lehetőség szerint” kitételt tartalmazza, vagyis a társadalom többsége (61%-a) számára fontosak a humanitárius szempontok, és nyitott a segítségre szorulók irányában megfelelő körülmények esetén. A jobb megélhetésért érkezőket viszont az ország gazdasági teherbíró képessége és a munkalehetőségek megőrzése miatt a megkérdezettek 65%-a minden körülmények között elutasítaná. A megkérdezettek többsége a gazdasági migránsokat akkor sem fogadná be, ha hiányszakmában helyezkednének el, vagy éppen jól képzettnek számítanak (53 és 64%-os elutasítási arány). A válaszokból képzett kategóriák („elutasító”, „közepesen elfogadó”, „nyitott”) alapján[1] a legfiatalabb 18-29 éves korosztály a legkevésbé elutasító (29%), és közülük kerülnek ki legtöbben arányaiban azok, akik „közepesen elfogadók” (61%). A leginkább elfogadó korosztály a 40-49 éveseké, azonban a nyitottak aránya esetükben sem haladja meg a 14%-ot. Az elutasítottság mértéke az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan csökken, ugyanakkor a diplomások 63%-a is legfeljebb „közepesen elfogadó”. A munkanélküliek 58%-a – az átlagnál közel kétszer nagyobb hányadban – elutasító álláspontra helyezkedik, ami egyértelműen a gazdasági megfontolásokkal magyarázható (de minden harmadik aktívan dolgozó is hasonlóan vélekedik). Politikai értékválasztásukat tekintve a jobboldaliak a leginkább elutasítóak (36%), de minden negyedik (26%) baloldali is így nyilatkozott; igaz, utóbbiak körében mintegy kétszer akkora az elfogadók aránya (19%), mint a magukat jobboldalinak vallóknál (10%).

7. ábra

[1] A 7. ábrában bemutatott öt kérdésre adott válaszok aggregálása folytán létrehozott változó szerint minden harmadik megkérdett (33%) „elutasító” a migránsokkal szemben, 56%-uk „közepesen elfogadó”, több mint tizedük (11%-uk) pedig „nyitott a migránsok befogadására”.

 

A megkérdezettek fele lehetségesnek tartja a különbségtételt a migránsok között a tekintetben, hogy mennyire együttműködőek a befogadó társadalom tagjaival (8. ábra). A válaszok alapján a társadalom migránsokkal szembeni hozzáállásában tehát fontos szempontot jelent az Európába érkezők magatartása, integrációra való nyitottsága. Az együttműködési hajlandóság az iskolai végzettség tekintetében a diplomásoknak a legfontosabb (60%). A véleményt formáló válaszadók többsége összességében nem tenne különbséget a migránsok között a tekintetben, hogy milyen kulturális háttérrel, képzettséggel rendelkeznek, illetve az alapján, hogy mely kibocsátó országból érkeznek.

8. ábra

A felnőtt magyar lakosok elsöprő többsége (85%) befogadná a határon túli magyarokat üldöztetésük esetén, ami a nemzeti összetartozás és szolidaritás erősségére utal (9. ábra). A különböző közel-keleti és afrikai országokból érkezőket a válaszadók többsége bizonyos tekintetben homogén tömbként kezeli, érdemi különbségtétel nélkül: őket a fent jelzettekkel összhangban, a határon túli magyarok esetében tapasztaltnál érdemben kevesebben fogadnák be (minden 4-5. megkérdezett válaszolt igennel).

9. ábra

A magyarok számára rendkívül fontos a tagállami szuverenitás

A magyar lakosság számára a biztonság garantálása az elsődleges szempont a migrációs krízis – mind tagállami, mind uniós szintű – kezelése során. Ezt támasztja alá, hogy a migránsok határzárral (kerítéssel) történő feltartóztatását, illetve a honvédség határvédelmi feladatokba történő bevonását a megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja, valamint a válaszadók növelnék a hazai rendvédelmi erők kapacitását is. A társadalom ennek megfelelően a magyar kormánytól elsősorban hatékony határvédelmet vár. A kutatás során az is egyértelműen kiderült, hogy a migráció kérdésében a magyar társadalom számára meghatározó fontosságú a tagállami szuverenitás: a megkérdezettek döntő többsége szerint a tagállamoknak kell dönteniük az Európai Unió területén benyújtott menedékkérelmekről, illetve arról, hogy kik telepedhessenek le az adott tagállamban. Az Unió a megkérdezettek szerint – mintegy kiegészítve a magyar kormánnyal szembeni hasonló elvárást – elsősorban szigorúbb határvédelemmel járulhatna hozzá a migrációs helyzet kezeléséhez. Ezzel összefüggésben a schengeni határok védelmét a megkérdezettek többsége az EU szakosított szervére bízná. A kutatásban résztvevők szűk többsége optimista az elmúlt hetek történéseit illetően (nyugat-balkáni határok lezárása, EU-török megállapodás). A válaszadók úgy látják, hogy a migránsok származási országaiban bekövetkező pozitív irányú politikai és gazdasági változások szintén csökkenthetik az Európába érkezők számát.

A kutatásban résztvevők négyötöde (80%-a) támogatja a migránsok fizikai határzárral (kerítéssel) történő feltartóztatását (10. ábra). A kézzelfogható akadály nyújtotta szubjektív biztonságérzetet preferálók az életkori bontás alapján a 18-29 éves legfiatalabb korosztályból kerültek ki a legnagyobb arányban (86%), az iskolai végzettség tekintetében a szakiskolai/szakmunkás válaszadók állnak az élen (86%), de a diplomások 74%-a is egyetért a fizikai határzárral. A munkanélküliek/segélyből élők esetében 10-ből 9 válaszadó támogatja a határzárat, míg a regionális bontásnál ismét a dél-alföldi régióból származók állnak az élen (87%). A jobboldaliaknál a támogatási ráta 91%-os, a baloldali válaszadóknál 68% (esetükben a legmagasabb a kerítés elutasítása, 29%).

10. ábra

Még egyértelműbb többséget élvezett (87%) a honvédség határvédelmi feladatok ellátásba történő bevonásának támogatása (11. ábra). A válaszadók bármely jellemző mentén (kor, nem, iskolai végzettség stb.) történő csoportosítása esetén szinte kizárólag 80-90%-os „igen” válaszokat találunk.

11. ábra

A társadalom számára rendkívül fontos a szubjektív biztonságérzet, így nem meglepő, hogy a megkérdezettek többsége (55%-a) növelné a hazai rendvédelmi erők kapacitását a migrációhoz kapcsolódó közbiztonsági feladatok ellátásához (12. ábra). A rendvédelmi kapacitások növelését támogatók többsége megerősíti, hogy az emberek szemében fontos közbiztonsági kockázatot hordoz a hazánkat érintő tömeges migráció. Életkor alapján a 30-39 éves válaszadói kör tekinthető arányaiban a legelégedetlenebbnek (66%), míg a 60 év feletti válaszadók 45%-a már most is kielégítőnek tartja a rendvédelmi kapacitásokat a migráció okozta közbiztonsági kihívások kezeléséhez. Iskolai végzettség alapján a leginkább elégedettnek a diplomások tekinthetők (49%), míg a kapacitások növelése mellett arányaiban a legalacsonyabb végzettségűek vannak (64%). A közbiztonság erősítéséhez szükséges kapacitásokat a közép-magyarországi és a dél-alföldi régióból kikerülő válaszadók bővítenék arányaiban a legtöbben (66% és 62%).

12. ábra

A válaszadók szerint a magyar kormány elsősorban a hatékony határvédelem biztosításával járulhat hozzá a migrációs válság rendezéséhez – a lakosság 70%-a vélekedik így (13. ábra). Második helyen következik – messze kisebb arányban, 13%-ban – a rászorulók befogadása, és csupán a megkérdezettek 7%-a hisz a pénzügyi támogatás hatékonyságában.

13. ábra

A megkérdezettek jelentős többsége (73%-a) szerint a tagállamoknak kell dönteniük az Európai Unió területén benyújtott menedékkérelmek elfogadásáról (14. ábra). A tagállami szuverenitás a válaszadók életkor szerinti bontása alapján az 50-59 éveseknek a legfontosabb (80%), iskolai végzettség tekintetében az érettségizettek járnak élen (80%), de a diplomások többsége (71%) is így vélekedik. A magukat felső-közép és felsőosztályába soroló válaszadók közül kerültek ki arányaiban a legtöbben azok, akik az EU-ra bíznák a benyújtott menedékkérelmek elbírálását (de az arány esetükben is csupán 39%). A jobboldaliak 85, míg a baloldaliak 70%-a szerint kell a tagállamoknak dönteniük.

14. ábra

Hasonló válaszarányt eredményezett az a kérdés, amelyben a letelepedésről szóló tagállami döntés kompetenciájára kérdezett rá a kutatás. A válaszadók döntő többsége (79%-a) a nemzeti szuverenitás és a biztonságérzet szempontjait követve a tagállamokat jelölte meg, és csupán 15%-uk szerint kellene Brüsszelben dönteni erről (15. ábra). Minél idősebb volt a kutatásban válaszoló személy, annál nagyobb valószínűséggel foglalt állást a tagállami szuverenitás mellett: a 60 év felettiek 81%-a vélekedett így. Iskolai végzettség alapján ismét az érettségizettek jelölték meg arányaiban legtöbben a tagállami hatáskör fontosságát (88%). A válaszadók regionális bontása szerint a migrációs nyomás által legjobban érintett dél-alföldi régióban élők számára a legfontosabb az, hogy maga a tagállam döntsön azok köréről, akik letelepedhetnek. A baloldali válaszadók 25%-a Brüsszelre bízná a döntést, ugyanakkor túlnyomó többségük (69%) tagállami hatáskörben tartaná (a jobboldalon utóbbi arány 91%).

15. ábra

A magyar társadalom – a kormánnyal szemben támasztott elvárást mintegy kiegészítve – az Európai Uniótól elsősorban szigorúbb határvédelmet vár – a megkérdezettek 60%-a fogalmazta meg ezt az igényét (16. ábra). A válaszadók közel fele túl enyhének találja a migránsokra vonatkozó uniós jogi szabályozást – 45%-uk tehát szigorúbb szabályozást vár az EU-tól –, míg 10-ből 4 válaszadó szerint fontos a kibocsátó és tranzit országok (anyagi és természetbeni) támogatása is. Minden negyedik megkérdezett (26%) szükségesnek tartja a letelepített személyek integrációjának EU általi elősegítését.

16. ábra

A válaszadók többsége (56%-a) szerint a schengeni térség külső határait az EU külön e célra létrehozott, szakosított szervének kellene védenie, ami arra utalhat, hogy a társadalom összeurópai problémaként tekint a tömeges migrációra, amely kezelését így részben Brüsszeltől várja (17. ábra). Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével nő azok aránya, akik az EU szervére bíznák a külső határok védelmét (a diplomások 58%-a gondolja így). A jobboldali szavazók 45%-a összességében az érintett tagállamra bízná a schengeni határok védelmét, míg a magukat baloldalinak vallóknál ez az arány 35%.

17 ábra

A válaszadók szűk többsége (52%-a) úgy véli, hogy az elmúlt hetek történései (nyugat-balkáni határok lezárása, EU-török megállapodás) nyomán csökkenhet az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomás, ugyanakkor minden harmadik megkérdezett pesszimista e tekintetben (18. ábra). A kérdésre adott válaszok egyenletes eloszlást mutatnak az egyes jellemzők mentén képzett válaszadói csoportokban, ugyanakkor a magukat baloldalinak vallók arányaiban érezhetően optimistábbak a kérdésben feltettek vonatkozásában, mint a jobboldali válaszadók (66% és 48%). A pesszimista várakozásokat magyarázhatja, hogy az emberek jobban bíznak saját kormányukban a probléma kezelése során, míg az EU, illetve egyéb külső aktorok (nyugat-balkáni országok) fellépése túl absztraktnak és közvetettnek tűnik a számukra nagyon is kézzelfogható probléma orvoslásában.

18. ábra

A válaszadók túlnyomó többsége (75%-a) úgy véli, hogy a migránsokat kibocsátó országokban bekövetkező pozitív irányú politikai és gazdasági változások csökkentenék az Európába érkező migránsok számát, körülbelül minden 5. megkérdezett azonban nem hisz ebben (19. ábra). Az életkor szerinti bontásban a legfiatalabb és legidősebb válaszadók bizonyultak a legoptimistábbak (77% és 78%). Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével nő a válaszadók optimizmusa is: míg a legalacsonyabb végzettségű válaszadók 70%-a értett egyet az állítással, addig a diplomásoknál az arány már 84% volt.

19. ábra