Gyorselemzés 2016/15: Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről V.

2016. szeptember 29.

Gyorselemzés 2016/15: Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről V.

Gyorselemzés 2016/15: Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről V.

 

Közvéleménykutatás-sorozat a migráció társadalmi megítéléséről V.

2016. szeptember

 

Összefoglaló a migráció társadalmi megítélését kutató ötödik lekérdezés eredményeiről

A Migrációkutató Intézet újabb kutatást végzett a migráció egyes aspektusainak társadalmi megítéléséről, amelyhez az adatfelvételt ezúttal is a Századvég Politikai Iskola Alapítvány végezte 2016. szeptember 14. és szeptember 20. között 1001 felnőttkorú személy részvételével. A kutatás ezúttal arról kíván képet nyújtani, hogy az emberek hogyan vélekednek a migráció kérdésében érintettek kulturális különbségeiről, például mennyire összeegyeztethető az európai és a muszlim életforma; mit gondolnak az illegális bevándorlás és a nők, gyermekek helyzetének összefüggéseiről és mi a véleményük az illegális bevándorlással megjelenő kockázatokról és problémákról.

Módszertan

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány telefonos (CATI) közvélemény-kutatást végzett annak érdekében, hogy megismerjük a magyar társadalom véleményét a migráció egyes aspektusairól. A 1001, véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személy lekérdezésére 2016. szeptember 14. és 20. között került sor. Az elemzésben közölt adatok – a mintavételből fakadóan – legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. A mintavételből fakadó hibák korrekciója iteratív súlyozással történt. A minta összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) szerint megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.

Annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjunk arról, hogyan vélekednek a magyar emberek a migrációs hullámmal kapcsolatos kockázatokról, többek között megkérdeztük, hogy a válaszadóknak mi a véleménye arról, hogy az illegális bevándorlás veszélyt jelent a nők és gyermekek biztonságára (1. ábra). A válaszadók 79 százaléka inkább egyetért ezzal az állítással, illetve 18 százalék azok aránya, akik inkább nem értenek vele egyet. A megkérdezettek bármely jellemző (nem, kor, lakhely, iskolai végzettség stb.) alapján képzett csoportjaiban hasonlóan magas arányú egyetértést tapasztaltunk. Az eredmények egyébiránt összhangban állnak a korábbi lekérdezések során azonosított közbiztonsági aggályokkal.

1-abra

Az illegális bevándorlással kapcsolatos általános kockázatokról (2. ábra) a válaszadók a következőképpen vélekednek. A megkérdezettek 28 százaléka úgy gondolja, hogy az illegális bevándorlásnak terrorkockázata van. 26 százalék a bűnözés általános növekedését emelte ki. 14 százalék véli úgy, hogy a nők elleni erőszakos cselekmények növekedése a legaggasztóbb. A nemzeti kultúra és identitás veszélyeztetését a válaszadók 13 százaléka sorolta első helyre, míg a munkalehetőségek elvétele 4 százalék szerint a legkomolyabb kockázat Európa és Magyarország számára az illegális bevándorlással kapcsolatban. Figyelemre méltó, hogy a magyarok többsége (10-ből 7-en) elsősorban a közbiztonság romlása (terrortámadás kockázata, bűnözés általános szintjének növekedése, nők elleni erőszak növekedése) miatt aggódik, amely összhangban van az előző, a nők és gyermekek biztonságáról szóló kérdésre adott válaszaránnyal.

2-abra

Ezúttal a kérdőív a vallási és kulturális különbségekről is megkérdezte a magyar emberek véleményét. Azzal kapcsolatban, hogy a muszlim vallás és életforma mennyire összeegyeztethető az európai és benne a magyar életformával (3. ábra), a válaszadók többsége, 52 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem. A megkérdezettek 32 százaléka szerint inkább nem egyeztethető össze a két kultúra. 9 százalék gondolja úgy, hogy inkább összeegyeztethető és mindössze 1 százalék szerint fér meg a két kultúra egymás mellett teljes mértékben. Az a tény, hogy a jelen felmérés szerint a magyar társadalom döntő többsége – vélhetően közvetlen összefüggésben a jelenlegi migrációs hullámmal – nem tekinti a muszlim vallást és életformát az európai életformákkal kompatibilisnek, magyarázatot nyújt a korábban azonosított integrációs aggályokra.

3-abra

A kérdőív kitért arra is, hogy mi a magyar emberek véleménye azzal kapcsolatban, hogy a muszlim fejkendő vagy teljes testet eltakaró kendő viselete (nikáb, hidzsáb, burka) a helyi vallási és kulturális szokásokból következik és természetes vagy nem természetes és a nők elnyomásának eszköze lehet (4. ábra). A válaszadók 59 százaléka szerint a kendő nem természetes, hanem a nők elnyomásának eszköze. A megkérdezettek 36 százaléka szerint azonban természetes, a helyi vallási és kulturális szokásokból következik. A válaszarányok alapján – az előző kérdésre érkezett válaszokkal logikai összhangban – megállapítható,  hogy a társadalom többsége a muszlim vallás nők számára előírt öltözködési szabályait az európai kulturális szokásoktól távolállónak tartja, és a nők elnyomásának jelképeként elutasítja azokat.

4-abra

Az előző kérdéshez kapcsolódva azt is megkérdeztük a kutatásban, hogy a magyar embereknek mi a véleménye arról, hogy vannak, akik tiltanák Európában a bevándorló nők számára a fejkendő vagy teljes testet eltakaró kendő viseletét (5. ábra). A válaszadók 53 százaléka inkább egyetért a tiltással, 39 százalék inkább nem ért egyet, míg 8 százalék nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben. A kérdésre kapott válaszok aránya hasonlít az előző kérdésre adott válaszok arányához, azaz a magyar emberek többsége a nők elnyomásának eszközével azonosítja muszlim nők számára előírt öltözködési szabályokat, és egyben tiltaná is az ilyen ruhadarabok viseletét.

5-abra

Végül, de nem utolsósorban a közvélemény-kutatásban azt a kérdést is feltettük, hogy inkább lehetséges vagy inkább nem lehetséges az Európába érkezettek integrációja/beilleszkedése a helyi társadalomba és gazdaságba (6. ábra). Erre a válaszadók túlnyomó többsége (10 megkérdezettből 8) úgy válaszolt, hogy inkább nem lehetséges, 10 százalék szerint inkább lehetséges, illetve 9 százalék nem tudott vagy nem akart dönteni a kérdésben. Ezek az eredmények hasonlítanak egy korábbi kérdésünknél látottakra, amelyben a muszlim és európai életforma különbségeiről kérdeztünk. Ebből arra következtethetünk, hogy a megkérdezettek szerint ­– részben mindenképpen – magyarázzák a jelenlegi migrációs hullámban érkezők kulturális különbségei a vélt integrációs nehézségeket.

6-abra