A Skandináviában élő muszlim diaszpóra a koronavírus-járvány tükrében
Kovács Emese elemzése
A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében az észak-európai országokban élő muszlim diaszpóra helyzetét tekinti át a koronavírus-járvány tükrében. A skandináv hatóságok már a pandémia kezdeti szakaszában felfigyeltek a muszlim bevándorlók ― és azon belül is a szomálik ― nagyarányú megbetegedésére. Svédországban például a kórházban kezelt szomálik a koronavírusos betegek majdnem 5%-át adják, míg a népességnek mindössze 0,5%-át teszik ki. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a COVID-19 terjedése a skandináv fővárosok ― Stockholm, Osló, Koppenhága ― bevándorlónegyedeihez köthető. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a bevándorlók hátrányos gazdasági helyzetük és eltérő kultúrájuk következtében jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mint a skandináv többségi társadalmak. Svédország, Norvégia és Finnország is többnyelvű információs kampánnyal reagált erre a problémára, míg Dániában inkább a muszlimokkal kapcsolatos integrációs problémák kerültek előtérbe.
Svédország nyílt társadalmon alapuló járványkezelési stratégiája a lakosság tájékozottságát és bizalmon alapuló előíráskövetését feltételezi. Vagyis alapvetően a svéd kultúrából és jogkövető mentalitásból indul ki, figyelmen kívül hagyva ezzel a muszlim bevándorló-közösségek eltérő kultúráját és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságát. Ez a kulturális szempontból elhibázott járványpolitika vezetett oda, hogy a svédországi bevándorlónegyedekből a járvány átterjedt az idősotthonokba. A stockholmi idősotthonok ― ahol különösen sok a koronavírusos beteg ― alkalmazottjainak 55%-a bevándorló. Stefan Löfven, svéd miniszterelnök elismeri, hogy a kormánya nem tett meg mindent a svéd idősek védelme érdekében, azonban az idősotthonok nagyarányú koronavírus-fertőzöttségének okát majd csak a járvány elmúltával kívánja kivizsgálni.
A skandináv országok példáján keresztül jól érzékelhető, hogy a muszlim bevándorlók integrációjának kérdése nem csak gazdasági, de közegészségügyi szempontból is jelentőséggel bír. A bevándorlók kultúrájából, gazdasági és társadalmi helyzetéből adódó különbségek figyelembevétele és a megfelelő járványügyi és kommunikációs stratégia kidolgozása alapvető jelentőségű. A koronavírus-járvány gazdasági következményei, a bevándorlók növekvő munkanélkülisége várhatóan tovább mélyítik majd a bevándorlók és a skandináv lakosok közötti különbségeket, ami további társadalmi feszültségeket fog eredményezni.
Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.
