Algeria and the Risks of Illegal Migration: Hogra (Contempt), Hirak (Protest Movement) and Harraga (Illegal Migrants)
A Migrációkutató Intézet angol nyelvű elemzése
A Migrációkutató Intézet legújabb, angol nyelvű elemzése az elhúzódó algériai politikai válság és a Covid-19 világjárvány következményeit vizsgálja elsősorban az Európa felé irányuló migrációra gyakorolt hatás tekintetében. Algéria fontos tranzitország a Szaharától délre fekvő afrikai országokból érkező migránsok számára, akik továbbra is nyomás alatt tartják Spanyolország déli partvidékét. A 2020-ban ide érkezők között azonban az algériaiak aránya volt a legmagasabb, vagyis egyúttal egy fontos kibocsátó országról is beszélünk.
Az elhúzódó, áldozatok százezreit követelő polgárháborút követően (1991–2002) az ország évtizedek óta kezelhetetlen demográfiai robbanással is küzd: az elmúlt időszakban lassuló termékenységi ráta ellenére Algéria jelenlegi népessége becslések szerint megközelítőleg 42,2 millió fő. Mindeközben a fejlesztési elképzelések rendre kudarcot vallottak, a kormányzást pedig a legitimáció hiánya és korrupció jellemzi. Egy Gallup-felmérés szerint a felnőtt Algériaiak kb. 31%-a, a fiatalok 44%-a el akarja hagyni hazáját, ami Észak-Afrikában a legmagasabb arányú kivándorlási hajlandóság. A társadalmi feszültségek növelik az illegális migráció kockázatát, mivel az országnak évente legalább 300 ezer új munkahelyre lenne szüksége.
A koronavírus-krízis kezelése Algériában volt a legkevésbé sikeres Észak-Afrikában (és az egyik legrosszabb más közel-keleti arab országokkal összehasonlítva). A hónapokig tartó eredménytelen tüntetéssorozat és világjárvány okozta gazdasági és közegészségügyi válsághelyzetben – amely kényszerű szünetet okozott a tiltakozáshullámban – a politikai aktivitás és a kivándorlás között vívódó fiatalok egyre inkább a migrációban keresik a megoldást. 2020 május végéig a spanyol hatóságok adatai szerint az év eleje óta az országba érkezett összesen 6 773 illegális bevándorló közül kb. 1 700 algériai volt, ami drasztikus emelkedés a tavalyi azonos időszakában érkezett 100 főhöz képest. Jelenleg Algéria déli részén aktívak a radikális iszlamista csoportok, azonban, ha a politikai és társadalmi elégedetlenséget kihasználva működésüket kiterjesztik az ország keleti vagy északi részére, az Európa számára is jelentős biztonsági kihívást fog jelenteni.
Mivel az algériai diaszpóra nagy lélekszámú Európában – különösen Franciaországban –, és évente több ezer illegális bevándorlóval nő, a politikai válságnak már Európában is érezhető a hatása. Jelenleg úgy tűnik, hogy az algériai ifjúság eltökélt szándéka a tiltakozás folytatása és az átfogó társadalmi és politikai reformok követelése. Azonban, ha problémáik érdemi megoldás nélkül maradnak, a tüntetők egy része radikalizálódhat. Az algériai kormányzat ugyanakkor ragaszkodik irányvonalának és elitjének – manipulált választási eredményekre alapozott – megtartásához, és az időnyerésre játszik.
E tendenciák fényében Algéria migrációs kilátásainak két lehetséges forgatókönyve van, amelyek mindegyike a kivándorlás intenzitásának növekedését vetíti előre. Amennyiben a kormányzat nyílt agresszió alkalmazása nélkül megerősíti ellenőrzését a társadalom felett, a fiatalok reményvesztettsége és kivándorlási hajlandósága konstans növekedést fog mutatni. Ha a rezsim kudarcot vall és folytatja a tiltakozó mozgalom erőszakos elnyomását, az illegális migráció drámai módon fog megerősödni, tömegessé válva Európa irányában.
Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.
