Koronavírus, élelmezésbiztonság és migráció
Kovács Emese elemzése
A Migrációkutató Intézet legújabb tanulmánya a világ népességének élelmezésbiztonságát vizsgálja a koronavírus-járvány terjedése, az arra adott nemzeti politikai válaszok és a fokozatosan begyűrűző gazdasági válság tükrében. Az elemzés az élelmezésbiztonság és a migráció közötti összefüggésekre is kitér, és igyekszik felvázolni a jövőbeli kilátásokat. A Földünk népességének élelmezésbiztonságára vonatkozó prognózisok már a világjárvány kirobbanása előtt is rosszak voltak az egyes területeken zajló fegyveres konfliktusok, a természeti csapások és a klímaváltozás miatt. Az ENSZ Világélelmezési Programjának előrejelzése szerint pedig a pandémia következtében megduplázódik majd a krónikusan éhezők száma a világon, ami azt jelenti, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban mintegy 265 millió ember nem fog elegendő mennyiségű élelmiszerhez jutni 2020 végéig. A kibontakozó globális élelmezési vészhelyzet a nemzetközileg előállított mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránti globális kereslet összeomlásából, a kistermelők piacra jutásának nehézségeiből és az emberek jövedelemforrásának elvesztéséből – vagyis a növekvő szegénységből – ered. Ezek együttes hatására a globális és különösen a helyi élelmiszer-ellátási lánc 2020 második felében sok országban zsugorodni fog, ami áremelkedéshez és a népesség élelmiszerhez való hozzáférésének szűküléséhez fog vezetni. Az alacsony jövedelmű és nettó élelmiszer-importőr országokban tapasztalható élelmezés-bizonytalanság ösztönözni fogja a fejlett országok felé irányuló gazdasági célú migrációt, másrészt hozzájárul az adott ország politikai instabilitásához, és ezáltal potenciálisan újabb migrációs hullámot generálhat. Az Európára nehezedő migrációs nyomást csak a helyben segítés elvével és a kibocsátó országok élelmezésbiztonsági helyzetének tartós javításával lehet csökkenteni.
Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.
