Tranzitzóna után, újabb jogi kihívások előtt? Tóth Norbert elemzése A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében a kormány tranzitzónák megszüntetéséről szóló múlt heti bejelentésének lehetséges jogi következményeit tekinti át. Emlékezetes, hogy az Európai Unió Bírósága az egy héttel korábban, május 14-én kihirdetett ítéletében őrizetnek minősítette a tranzitzónában történő tartózkodást. Az eddig napvilágot látott magyar jogszabályjavaslatok értelmében a jövőben csak hazánk külföldi nagykövetségein lehetne benyújtani a menekültügyi eljárás Magyarországon történő lefolytatása iránti kérelmet. A most születő új magyar jogi szabályozásról rendelkezésre álló információk,…

Európa lépéskényszerben ― a líbiai katonai helyzet átalakulása Marsai Viktor elemzése A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében az elmúlt hetekben fordulatot vett líbiai konfliktust tekinti át. Az immáron több mint egy éve tartó harmadik líbiai polgárháború fontos tapasztalata, hogy egy olyan válság esetén sem sikerült egységes és következetes uniós álláspontot kialakítani, amely a kontinens biztonságát közvetlenül is érinti, hiszen az EU vezető tagállamai – lásd az olasz-francia vetélkedést – más-más oldalt támogatnak a háborúban. Mindez nem csupán azzal járt, hogy Európa…

A koronavírus és Afganisztán Kovács Blanka elemzése A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében a koronavírus afganisztáni terjedését és a válságot súlyosbító tényezőket vizsgálja. A COVID-19 újabb nehézség elé állítja a háború sújtotta Afganisztánt, amely nincs felkészülve egy humanitárius katasztrófa kezelésére. Az országban nincs kiépült közegészségügyi rendszer, hiányoznak a szakképzett egészségügyi dolgozók, védőfelszerelések, kórházi ágyak, sok helyen még az alapvető higiéniai feltételek sem adottak. Előrejelzések azt mutatják, hogy akár 100 ezren is meghalhatnak az országban. A válságot súlyosbítja, hogy az ország gazdasága…

A Skandináviában élő muszlim diaszpóra a koronavírus-járvány tükrében Kovács Emese elemzése A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében az észak-európai országokban élő muszlim diaszpóra helyzetét tekinti át a koronavírus-járvány tükrében. A skandináv hatóságok már a pandémia kezdeti szakaszában felfigyeltek a muszlim bevándorlók ― és azon belül is a szomálik ― nagyarányú megbetegedésére. Svédországban például a kórházban kezelt szomálik a koronavírusos betegek majdnem 5%-át adják, míg a népességnek mindössze 0,5%-át teszik ki. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a COVID-19 terjedése a…

Feeding adversity: Islamic radicalism engages with the pandemic A Migrációkutató Intézet angol nyelvű elemzése A Migrációkutató Intézet legújabb angol nyelvű elemzésében a radikális iszlám és a koronavírus kapcsolódási pontjait vizsgálja. Hasonlóan a radikalizmus más formáihoz, a szélsőséges iszlamista csoportok is komoly lehetőséget látnak a COVID-19 járványban. A dzsihádisták fő narratívája, a Nyugat-ellenes attitűd elsősorban két fontos irányvonalat követ, földrajzi elhelyezkedéstől függően: a közel-keleti és észak-afrikai (MENA) térségben az öröm és az ellenállás volt a jellemző hozzáállás, mivel úgy vélték,…