Vitatott vizeken – a 2020–2021-es török–görög eszkaláció és háttere
Pénzváltó Nikolett elemzése
A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése a török–görög kapcsolatok aktualitásait vizsgálja. Törökország és Görögország viszonya konfliktusokkal terhelt múltra tekint vissza. A 2020-as év folyamán a két ország közötti feszültségek kiéleződtek, részben a tömeges irreguláris migrációnak utat engedő török döntés, részben pedig a tengeri határviták miatt, melyek következtében több kisebb-nagyobb incidensre is sor került a két NATO-tagállam között. Az elemzés az ezzel a két konfliktusos területtel (migráció és tengeri határvita, illetve az utóbbihoz kapcsolódó energiapolitikai versengés) összefüggő közelmúltbeli eseményeket mutatja be, ismertetve a konfliktus mögötti főbb okokat. Bár a török határt 2020. március végén lezárták, folyamatosan jelen van az a görög félelem, hogy Ankara a jövőben esetleg a migráció szabályozásán keresztül próbál majd meg nyomást gyakorolni Athénra a két ország tengeri határvitái miatt, és instrumentalizálhatja a menekülteket, hogy érvényt szerezzen geopolitikai érdekeinek az Égei- és a Földközi-tengeren. Az, hogy hol húzódnak a tengeren a határok, a közlekedés, a halászat, a kereskedelem és a kommunikáció szempontjából is alapvető fontosságú, de meghatározóak a kérdésben az energiapolitikai és a stratégiai, védelmi megfontolások is. 2020 végén nemzetközi nyomás hatására egy enyhülési folyamat indult meg a török–görög viszonyban. Kérdéses azonban, hogy a felek túl tudnak-e jutni a gesztusok szintjén, és sikerülhet-e rendezni konfliktusaikat.
Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.
