Horizont 2021/14: Húsz év után ― a dzsihádista terrorizmus helyzete 2021-ben

2021. szeptember 8.

Horizont 2021/14: Húsz év után ― a dzsihádista terrorizmus helyzete 2021-ben

Horizont 2021/14: Húsz év után ― a dzsihádista terrorizmus helyzete 2021-ben

Húsz év után ― a dzsihádista terrorizmus helyzete 2021-ben

Marsai Viktor és Sayfo Omar elemzése

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások 20. évfordulója, illetve az augusztusi afganisztáni amerikai és szövetséges kivonulás, valamint az azt kísérő összeomlás kapcsán felmerül a kérdés, hogy a ,,terrorellenes háború” („War on Terror”) két évtizede milyen eredményeket hozott. Sikerült-e csökkenteni a dzsihádista terrorizmus jelentette fenyegetést, illetve, hogyan alakultak annak trendjei?

Az elmúlt húsz év váltakozó sikereket hozott a globális dzsihádizmus és az ellene szövetkező erők harcában. A nemzetközi szereplőknek sikerült mindkét nagy, globális szerepre törekvő szervezet központi vezetését, az al-Káidáét és az Iszlám Államét is likvidálni, illetve degradálni. Nem járt tehát sikerrel az az erőfeszítés, hogy egy csoport vonja irányítása alá a mozgalmat: a magányos elkövetők, illetve helyi franchise-ok messze nem koordinálják lépéseiket olyan szorosan, mint ahogy azt akár Oszáma bin Láden, akár Abu Bakr al-Bagdádi remélte. Sőt, mivel fiatalos lendületével az Iszlám Állam elsősorban az al-Káida kárára növekedett, így hamarosan harc indult a két terrorszervezet között, hogy melyikük jogosult a globális dzsihád vezetőjének szerepére.

Ugyanakkor a dzsihádizmus földrajzilag továbbra is terjeszkedik, és bár a hatékony titkosszolgálati fellépés, illetve nemzetközi kooperáció miatt Európa terrorfenyegetettsége jelentősen csökkent az elmúlt években, a Közel-Keleten legalábbis stagnál a helyzet, Afrikában pedig gyors ütemben romlik. Mivel e mögött erőteljes politikai (törékeny államok, elnyomó rezsimek, rossz kormányzás), társadalmi (vélt vagy valós csoportsérelmek, etnikai, vallási, kulturális ellentétek) gazdasági (mélyszegénység, fejlődési perspektíva hiánya, erőforrás-konfliktusok) és klimatikus (klímaváltozás) okok állnak, amelyek kezelése legfeljebb középtávon képzelhető el, a terrorellenes háború harmadik évtizede sem kecsegtet sok jóval – és valószínűleg nem az utolsó lesz ebben a sorban.

Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.