Horizont 2022/10: A magyar társadalom általános bevándorlási attitűdjei

2022. április 1.

Horizont 2022/10: A magyar társadalom általános bevándorlási attitűdjei

Horizont 2022/10: A magyar társadalom általános bevándorlási attitűdjei

A magyar társadalom általános bevándorlási attitűdjei

Janik Szabolcs, Pénzváltó Nikolett, Vargha Márk elemzése

A Migrációkutató Intézet aktuális elemzésében a Századvég által készített átfogó közvélemény-kutatást mutatja be, amely a magyar társadalom migrációval kapcsolatos attitűdjének, percepciójának és véleményének átfogó felmérésére vállalkozott. A három hullámban lekérdezett reprezentatív kutatás a magyar lakosság tömeges bevándorlással kapcsolatos általános attitűdjeire és benyomásaira, a migráció kormányzati kezelésének megítélésére és vélelmezett politikai jelentőségére, az érkezők befogadásának és integrációjának értékelésére, illetve a legjelentősebb magyarországi kisebbségekkel és bevándorló hátterű közösségekkel kapcsolatos lakossági percepciókra volt kíváncsi.

Az átfogó közvélemény-kutatás eredményeiből kiderül, hogy a magyarok többsége szkeptikus, illetve összességében elutasító a bevándorlást és annak előnyeit illetően. Az illegális bevándorlást azonban a többség kifejezetten veszélyesnek, kockázatosnak tartja, elsősorban biztonsági szempontból, és ennek megfelelően támogat minden határvédelemre irányuló lépést. A migrációra továbbra is fontos politikai témaként tekintenek a magyarok.

A befogadást és az integrációt illetően elmondható, hogy a többség segítene a „politikai okokból” menekülőknek, az integrációt viszont minden érkezőtől elvárja gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. Ennek sikeréért elsősorban a fogadó államot/kormányzatot tartja felelősnek, azonban a bevándorlóknak is komoly szerepet szán ebben.

A kutatásban részt vevők válaszaiból megerősítést nyert, hogy a magyar társadalom egyáltalán nem elutasító a hazánkban élő kisebbségekkel és bevándorló hátterű közösségekkel. Bár az egyes válaszarányok erősen szóródnak az e blokkban feltett kérdéseknél (a szubjektív értékítéletek és tapasztalatok, valamint feltehetően az információhiány miatt), a magyarok „saját közösségükről” alkotott képe is meglehetősen „kritikus” – de legalábbis sokszínű.

Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.