A Századvég Nyári Egyetem migrációval foglalkozó szakmai napján a Migrációkutató Intézet munkatársai is részt vettek és osztották meg gondolataikat.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) igazgatója indította a napot köszöntőjével. Elmondta, hogy a Visegrádi Négyek egyre nagyobb hírnévre tesznek szert, a hangunk sokkal erősebb, mint tíz éve. Kiemelte, hogy a nyári egyetemek kihagyhatatlan lehetőséget jelentenek a fiataloknak, hogy hasznosan fektessék be idejüket és energiájukat, hogy fejlődjenek, boldogabbak és okosabbak legyenek.
Ezután Gallai Sándor, a Migrációkutató Intézet (MKI) igazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet a migrációval kapcsolatos fogalmi zűrzavarra; európai kontextusban a bevándorló és az illegális bevándorló közötti különbségek nincsenek megfelelően kihangsúlyozva. Elmondta, hogy Európának továbbra is számos problémája akad a migrációval: a hazatelepítések nehézségekbe ütköznek, a migráció nagy terheket ró a költségvetésre és az nemzetbiztonságra is negatív hatást gyakorol.
A „Nyitott határok helyett helyi támogatás” című kerekasztal-beszélgetésen Kovács István (stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ) Szilvay Gergely (publicista, Mandiner) és Marek Degro (igazgató, Anton Tunega Foundation) osztotta meg gondolatait a kontinensüket érintő migrációs kihívásokról. Kovács István szerint Európa és Magyarország története egyben a migráció története is, azonban a 21. századi népességmozgások érdemben különböznek a korábbitól, és az integráció esélye teljesen hiányzik. Szilvay Gergely szerint a migrációt napjaink politikusai technikai kérdésként kezelik, holott egyértelműen értékalapú politikai döntést igényel, hiszen messzemenő következményekkel jár az érintett országokra vonatkozóan. Marek Degro szerint Európának el kell érnie, hogy ne indulhassanak el milliós tömegek a kontinensre, és ennek egyik legfontosabb eszköze az érintettek helyben történő segítése.
A MCC-ben töltött szakmai program Janik Szabolcs (igazgatóhelyettes, MKI) előadásával ért véget. Az előadó röviden bemutatta a Migrációkutató Intézetet, külön kitérve az Intézet szakmai támogatásával megvalósult egyedülálló „Kereszt-tűzben” kiállításra. Janik Szabolcs röviden bemutatta Magyarország migrációs történetét a rendszerváltást követően, majd felvázolta a 2015-ös migrációs válság alapvető jellemzőit és az arra adott magyar szakpolitikai válaszokat. A prezentáció végén azt prognosztizálta, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépés tovább erősödhet az EU-n belül, vagyis a magyar álláspont újabb követőkre találhat.
