„Migráció, vallás és gazdaság” címmel nemzetközi szakmai konferenciát szervezett a Migrációkutató Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja 2018. április 19-én.
A rendezvényt Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója nyitotta meg köszöntőbeszédével. Elmondta, a Migrációkutató Intézet célja az volt, hogy olyan előadókat hívjon, akik képesek újat mondani az Európát érintő migrációval kapcsolatban, akár különböző álláspontokat képviselve. A nemzetközi rendezvény olyan, elsősorban gazdasági és demográfiai témákat is érint, amelyekről nem beszélünk és nem hallunk eleget.
Jan van de Beek, az Amszterdami Egyetemről érkezett szakember közgazdaságtani és államháztartási szemszögből közelíti meg a migráció jelenségét. Kutatásai szemléltetik, hogy a migráció nem jelent megoldást Hollandia idősödő társadalmának problémájára, inkább komoly költségekkel terheli a holland államháztartást és csak egyes piaci szereplőknek kedvező. A bevándorlók között származási országuk szerint jelentős különbségek figyelhetők meg több tekintetben is, például képzettségüket illetően, valamint abban, hogy általánosan mennyi segélyt igényelnek életük folyamán és tanulmányaik nyújtott teljesítményük is eltérő. Hollandiában az Ausztráliából, Japánból stb. származó bevándorlók általában jól teljesítenek, de az Afrikából, a Közel-Kelet egyes országaiból érkezettek felzárkóztatása jóval nagyobb befektetést igényel. Az iszlám fundamentalizmus megjelenésével felbukkant a homofóbia, az antiszemitizmus és a nyugatellenesség is. Egyes demográfiai adatok megdöbbentőek: Hollandiában az újszülöttek már 23 százaléka nem rendelkezik holland gyökerekkel.
Johan Fischer kutató a dán Roskilde Egyetemről érkezett. Kutatásokat végzett a vallás és a piac kapcsolatáról. Szerinte jól megfigyelhető összefüggéseket találunk a migráció és az egyes vallások étkezési előírásainak megfelelő élelmiszerpiacok globalizációja között, hiszen a kínálat folyamatosan idomul a kereslethez. A kóser, a halal és a hindu vegetáriánus piacok folyamatosan terjeszkednek a világban és ezen jelenség egyre több nyugati országban megfigyelhető. Dánia üzleteinek polcain kóser, halal és egyre több „hús ízét szimuláló” terméket lehet felfedezni. A valláshoz köthető piacok megjelenését nem pusztán a vállalkozások és a fogyasztók viselkedése befolyásolja, az állam is megjelenik, mint szereplő. Mindez természetesen nem feltétlenül konfliktusmentes. Példaként egy Dániában megtörtént ügyet hozott fel. A kóser és halal hús előállításához rituális úton kell az állatot levágni. Ezen vallási előírások összeütközésbe kerültek a Dániában is elismert állati jogokkal és ennek eredményeképpen olyan jogszabályt hoztak az országban, amely kötelezővé teszi a levágás előtt elektrosokk alkalmazását. Az érintett kisebbségi csoportok az intézkedésre a vallásszabadság megcsorbításaként tekintenek.
Maurizio Ambrosini, a Milánói Egyetem professzora a vallási intézmények migrációs folyamatban meglévő szerepét mutatta be. Kiemelte, hogy a vallási intézmények befolyással vannak a migrációs politikára, közvetítő szerepet töltenek be az állam és a bevándorlók kapcsolatában. Ambrosini úgy látja, hogy a nyugati országok egyre szigorúbb intézkedésekkel korlátoznák a migrációt, amelyet egyfajta invázióként élt meg a régió, annak ellenére, hogy Európa a világ menekültjeinek pusztán 10 százalékát fogadja be. Viszont a szigorúbb bevándorlási politika sokszor abba torkollik, hogy illegális migránsok érkeznek és maradnak az adott országban és illegális státuszuk miatt állami segítség nélkül kell erőforrásokhoz jutniuk. Itt lépnek be a képbe a vallási intézmények is, amelyek védik saját értékeiket és menedéket, erőforrásokat adhatnak a bevándorlóknak. Azzal kapcsolatban, hogy Olaszországban mennyire intézményesült a muszlim vallás Ambrosini elmondta, hogy a katolikus hit dominanciája miatt eddig nem jellemző a nyílt muszlim hitterjesztés és gyakorlás, inkább szervezetlenebb formában van jelen az országban.
Salvatore Villani, a nápolyi Federico Egyetem szakembere kifejtette, hogy az uniós országok kormányainak és intézményeinek a migrációs jelenség elemzésére és ellensúlyozására alkalmazott politikái nem vezettek pozitív eredményre. Ellenkezőleg: újra feltárták a történelmi Európa betegségeit, a „szervezeti rövidlátást”, a lassúságot, a belső viszály és a nemzetközi gyűlölet leküzdésének képtelenségét. A menekültválság idején a politikai vita hibásan a vészhelyzettel összefüggő kiadások elosztására összpontosított annak közgazdaságtani és szociális hatásai helyett, és mindez abban a döntő pillanatban történt, amikor a kontinensen az egyenlőtlenségek növekedtek és a szegénység új formái jelentek meg. Napjaink egyes közgazdasági elméletei szerint a migrációnak kiegyenlítő hatása van. Villani kutatásai viszont azt mutatják a migráció önállóan nem oldja meg az egyenlőtlenség problémáját, mert a magasan képzett bevándorlók migrációja és a jövedelmi egyenlőtlenségek között még mindig nincs egyértelmű oksági kapcsolat. Az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelemben az adórendszerek átalakítása még mindig hatékonyabb eszköz.
Abdessamad Belhaj, a Migrációkutató Intézet kutatója az illegális tevékenységekből szerzett bevételek szerepét ismertette migrációs kontextusban. Kifejtette miért lehetséges az, hogy a hagyományos iszlám hatóságok ambivalens etikája elnézi egyes személyek esetében, hogy embereket csempésznek, valótlan állításokat tegyenek a menedékjogi eljárásokban, vagy a szociális segélyek érdekében. Az elsődleges vizsgálatok azt mutatják az etikai és a gazdasági szükség összekapcsolásának hangsúlyozása az illegális tevékenységeket az egyenlőtlenségek és igazságtalanságok elleni legitim eszközként állítja be egyes iszlám vallásjogi hatóságok érvrendszerében. A tartós szegénység bizonyos hagyományos vallási hatóságok számára is előnyös, mivel fenntartja hatáskörüket és védi ambivalens etikájukat.
Fotó: Szilágyi Dénes
