Gyorselemzés 2015/7: Az ISIS és az európai menekültválság

2015. november 21.

Az Iszlám Állam kifejezett buzdítására már harmadik éve nő a dzsihádista merényletek száma a ramadán hónap alatt.

Gyorselemzés 2015/7: Az ISIS és az európai menekültválság

Az ISIS és az európai menekültválság

Az ISIS „külföldi” harcosai mintegy trójai falóként térnek vissza Európába, azért, hogy álruhában beszivárgó katonái bevegyék a szervezet erős ellenfelét, „Európa erődjét”.

Miért Európa? Az Egyesült Államok, Európával ellentétben csak szabályos, ellenőrzött útvonalakon érhető el, amely magában foglalja az érkezők hátterének teljes kivizsgálását. Az ISIS európai aktivitásának számos oka van. A terrorszervezet meg akarja félemlíteni az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció legerősebb európai tagjait. Ez vonatkozik, de nem korlátozódik Franciaországra, Németországra, és az Egyesült Királyságra. Az ISIS erődemonstrációnak is használja az Európában végrehajtott támadásokat annak érdekében, hogy új aktivistákat toborozzon.

Az ISIS színrelépése és a kalifátus 2014 júniusában történt kikiáltása meglepetésként érte a világot. ISIS nem más, mint az al-Kaida egy szélsőséges szakadár csoportja. Az Irakra szakosodott terrorizmus szakértők számára azonban a szervezet felemelkedése nem volt váratlan. Az amerikai inváziót követő felekezeti konfliktus Irakban valamint a polgárháború Szíriában termékeny talajt kínált a szélsőséges csoportok, úgymint az „Iraki al-Kaida” ( AQI ), majd később az ISIS térnyerésének. Kijelenthetjük, hogy a fegyveres szervezeteknek két fő típusa létezik Irakban: az első, a helyi (főleg szunnita) elemekből szerveződött felkelő csoportok, amelyek a (síiták által irányított) politikai rendszer megváltoztatásáért harcolnak és jogokat követelnek. A másik csoportot a nemzetközi iszlamisták alkotják, akik a saríát (az iszlám jogot) érvényesítő Iszlám Kalifátus megalapításáért és terjeszkedéséért küzdenek. A két csoportot gyakran nehéz elkülöníteni, s ezt a helyzetet elemző kommentátorok nem is mindig teszik meg.

Az ISIS és az európai menekültválság kapcsolata A Közel-Keletről kiinduló jelenlegi menekültválság okai számosak és egymással összefüggőek. Mindenekelőtt a szíriai polgárháború váltotta ki és az, hogy a szíriai rezsim válogatás nélkül bombázza és mér légicspásokat a lázadók által elfoglalt városokra. Ezt helyzetet tovább súlyosbította az Iszlám Kalifátus 2014. júliusában történt kikiáltása. Fontos megjegyeznünk, hogy jelenleg körülbelül 7 millió ember él az ISIS uralma alatt Irakban és Szíriában. Azonban az Európában menedéket kereső menekültek számának hirtelen emelkedése nem tulajdonítható kizárólag az ISIS polgári lakosság ellen elkövetett erőszakos cselekedeteinek, hanem szerepe van ebben a nemzetközi koalíció ISIS-t célzó légicsapásainak is. Jóllehet hatalmas hullámokban érkeznek a szíriai és iraki vérontás elől menekülők, nagy százalékban azonosítottak közöttük olyan személyeket, akik hamisított szíriai / iraki útlevéllel akartak menedéket kérni Európában. Nem teljesen ismertek az adatok, de Afganisztánból, Pakisztánból és Afrikából érkező menekülteket is beazonosítottak.

Párizsi támadások: a ​​menekültáradat az ISIS trójai falova?

A november 13-i párizsi terrortámadások, amelyért az ISIS kevesebb, mint 24 órán belül felelősséget vállalt, kézzelfoghatóvá tette a menekült válságból származó biztonsági fenyegetéseket. A francia miniszterelnök Manuel Valls így nyilatkozott: „Néhányan a párizsi támadások végrehajtói közül kihasználták a menekült válságot, hogy észrevétlenül jussanak be Európába … az útlevélmentes schengeni övezet veszélybe kerül ha Európa nem vállal felelősséget a határellenőrzésért.” A brit belügyminiszter, Theresa May hangsúlyozta, hogy „egyértelmű a kapcsolat az Európai Unió külső határa és az Európai Unión belüli a biztonsági helyzet között.”

A menekültválság tehát feltárta Európai Unió biztonsági réseit. Először is, Európa külső határai nincsenek megfelelő mértékben biztosítva. Másrészt az uniós tagállamok csak korlátozott mértékben képesek biztonsági szempontból kezelni a számos tagállam területén átáramló menekülteket. Európa válasza a menekültek első, főleg Görögországba érkező hullámára lassú és bizonytalan volt. Amikor egyes EU-tagállamok panaszkodni kezdtek a menekültek egyre növekvő száma miatt, már mintegy 1,4 millió ember érte el Európát. Nyilvánvaló, hogy a biztonsági résekért nem az ide érkezőket kell hibáztatnunk. Lehetséges, hogy az ISIS harcosai közéjük vegyülve jutnak be az Európai Unió területére. Ugyanakkor bizonyítékok támasztják alá azt is, hogy az ISIS online toborzási technikái sikerrel vonzották az Európában élőket azelőtt is, hogy a menekültek áradata elérte az Európai Uniót.

Hogyan kellene a menekültválságból adódó biztonsági fenyegetéseket kezelni?

Annak érdekében, hogy a biztonsági helyzet javuljon az Európai Uniónak módosítani kell a (1) belső és (2) a külső biztonságpolitikáját. Először is, a jelenlegi válság belső biztonság szempontjából történő megközelítése nem elegendő. A menekültek minimális biztonsági átvilágítás nélkül áramlanak keresztül az európai tagállamokon. Kétségtelen, hogy a válság humanitárius követelményei gyors választ kívánnak. Mindazonáltal a biztonsági megfontolásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, és az eljárások során alkalmazni kell. Az Európai Unió területére érkezők hátterének kivizsgálásában mutatkozó hiányosságok orvoslása céljából ösztönözni kell a „proaktív információmegosztást” az uniós tagállamok között.

Ezen kívül létre kell hozni egy központi, az Európai Unió teljes területén érvényes rendszert a menekültek nyilvántartására. Csak egy ilyen központosított adatbázis létrehozásával lehet az érkezőkre vonatkozó adatokat összevetni a hírszerzés a terrorista fenyegetésekre vonatkozó információival. Másodszor, az Európai Uniónak ki kell dolgoznia egy stratégiai tervet annak érdekében, hogy jobban biztosítsa a külső határokat, és el kell kezdenie a menekült-válság kiváltó okaival foglalkozni. Az Európai Unió geopolitikai helyzetéből adódóan különleges helyet foglal el a nemzetközi diplomáciában. A katonai és diplomáciai erők együttes mozgósításával, az EU nem csak a békét ösztönözheti a Közel-Keleten, hanem saját területénel külső, biztonsági fenyegetésekkel szembeni védelmét is biztosíthatja.

 

Muhanad Seloom
@M_Seloom

London, 2015 november 21.

A szerző Muhanad Seloom iraki származású, Londonban élő terrorizmus szakértő, aki elemzését a Migrációkutató Intézet számára készítette.