Gyorselemzés 2017/27: Líbia és a migráció – tartós megoldás vagy pillanatnyi könnyebbség?

2017. december 13.

Gyorselemzés 2017/27: Líbia és a migráció – tartós megoldás vagy pillanatnyi könnyebbség?

Gyorselemzés 2017/27: Líbia és a migráció – tartós megoldás vagy pillanatnyi könnyebbség?

 

Líbia és a migráció – tartós megoldás vagy pillanatnyi könnyebbség?

Marsai Viktor elemzése 

 

Líbia az elmúlt években az Afrika felől érkező migráció fő áteresztőpontjává vált. 2013-tól kezdve a fegyveres összecsapásoknak és az elhúzódó politikai konszolidációnak köszönhetően meredeken nőtt az országon keresztül Európába érkezők száma, és az elmúlt években több mint 600 000 ember érte el az olasz partokat.[1] Még 2017 első felében is számottevő volt a migránsok száma, sőt az előző év hasonló időszakához képest csaknem 19 %-os volt a növekedés (70 222-höz képest 83 752 fő).[2] Úgy tűnt tehát, hogy 2016 után ez az év (is) új rekordot hoz az érkezők számában.

A félelmek azonban alaptalannak bizonyultak: az elmúlt időszakban jelentősen esett a Líbián keresztül az európai partokhoz érkezők száma. 2017 nyarától már egyértelműen érezhető volt a csökkenés, és a trend a következő hónapokban is folytatódott, a 2017. októberi adatok például az előző évinek alig 22 %-át érték el.[3] Az IOM legfrissebb statisztikái szerint 2017. január 1. és november 19. között 117 000 ember jutott el Olaszországba, míg az előző év hasonló időszakában 173 000. Az adatok a Földközi-tenger egésze kapcsán is drámaian megváltoztak: a Görögország felől érkezők száma például 171 751-ről 26 915-re csökkent. Egyedül Spanyolország vonatkozásában figyelhető meg markáns bővülés 5 445-ről 19 668 főre, ami jelzi, hogy az észak-afrikai útvonalat használók egy része Líbia helyett Algérián és Marokkón keresztül igyekezett elérni az EU területét.[4] De ez a 14 000 fős többlet még mindig csupán negyede annak a számnak, amennyivel a Líbián keresztül érkezők száma csökkent.

A tanulmány arra keresi a választ, milyen tényezők járultak hozzá a Líbiából érkezők számának csökkenéséhez, és mennyire tekinthető tartósnak ez a trend. Összességében elmondható, hogy az olasz-líbiai, illetve EU-líbiai megállapodás, az EU-Niger megállapodás, a líbiai parti őrség megerősödése, illetve a líbiai kormányzat külső támogatást is élvező lépései járultak hozzá a kedvező trendhez. Ugyanakkor az egyes tényezők kapcsán érdemes fölhívni rá a figyelmet, hogy korai lenne átütő sikerről beszélni: bár az általános irány jónak mondható, a rendszer számos tényezőt tartalmaz, amelyek könnyedén alááshatják az eddigi eredményeket. Így elengedhetetlen a hivatalos és nemzetközileg is elismert líbiai kormány, a GNA (Government of National Accord) támogatása, az államépítés és a biztonsági szektor reformjának (SSR – Security Sector Reform) elősegítése.

A stratégiai szintű lépések – megállapodások a helyi képességek növelésére

Az EU és a bilaterális partnerek, mindenekelőtt Olaszország komoly lépéseket tettek az elmúlt időszakban a migrációs nyomás enyhítésére. A sorban az első ilyen intézkedés az EU-Niger megállapodás volt, amelynek keretében az Unió 610 millió EUR-t és technikai segítségnyújtást ajánlott fel Niameynek, hogy mérsékelje az országon áthaladók számát.[5] Ennek egyik fő végrehajtója az országban 2012 óta tartózkodó EUCAP Sahel Niger civil (rendőri) EU-misszió lett.[6] Az eredmények már 2017 elején érzékelhetők voltak, amikor is jelentős esés volt megfigyelhető a Nigeren keresztül északra jutók számában. Fontos előrelépés volt, hogy az IOM és a nigeri kormány közti javuló együttműködésnek köszönhetően nőtt az önkéntes hazatérők száma is.[7] Az augusztusi adatok szerint az év első felében a korábbi 150 000 fő helyett csak 60 000 ember kelt át Agadezen Líbia felé, ami 60 %-os csökkenést jelent.[8] Pavel Mikes, a Cseh Köztársaság Nigériába delegált nagykövete a szerzőnek elmondta, hogy a megállapodás eredményei valósak, és ténylegesen sokat fejlődött mind a nigeri határellenőrzés, mind az önkéntes hazatérések rendszere. Bár egyes riportok kiemelték, hogy valójában nem csökkentek a számok, csak a csempészek választottak új útvonalakat, az általános statisztikák nem igazolják ezt a feltételezést (lásd spanyol adatok). Annál is inkább, mert a csádi-líbiai határ nehezen járható a felek közti korábbi háború során telepített aknamezők, a domborzati viszonyok, valamint a jól szervezett csádi biztonsági erők jelenléte miatt.

A Líbiával kötött megállapodásokat már jóval több kérdőjel kíséri. Emberi jogi csoportok mind az EU-t, mind Olaszországot sokat kritizálták amiatt, hogy Tripolit egyenlő, megbízható félnek tekintik, és segédkeznek neki abban, hogy megállítsa az Európába igyekvők tömegeit.[9] A kritikusok az áldatlan líbiai állapotokra hivatkoztak, és azt hangsúlyozták, hogy szerintük az európai államok elfordítva a fejüket az észak-afrikai realitásoktól ismét brutális embercsempészek és milíciák kezébe lökik vissza a sokat szenvedett embereket. A CNN által megjelentetett videó egy líbiai rabszolga-aukcióról is ezt a narratívát látszott erősíteni.[10]

A helyzet pontos értelmezése érdekében ugyanakkor érdemes tisztáznunk néhány félreértést. Először is messze nem ez volt az első riport arról, hogy Líbiában rabszolga-kereskedelem folyik az oda érkező külföldiek kárára[11] arról pedig, hogy az utazók milyen szenvedésen mennek keresztül, több tucat mélyebb elemzés született az elmúlt években.[12] Így bár a líbiai szörnyűségekhez kétség sem férhet, a hirtelen nemzetközi felháborodás némiképp álságosnak tűnt. Különösen, hogy annak egy része a líbiai kormányzat ellen irányult, amelynek semmiféle szerepe nem volt a történtekben. Sőt a GNA számára a csempészhálózatok elleni küzdelem legalább annyira kulcskérdés, mint a külföldieknek. Ennek oka, hogy a fegyveres csoportok, illetve az általuk gyakran valóban szinte állati szinten kezelt emberek jelentős mértékben járulnak hozzá a líbiai társadalom felbomlásához. A milíciák kriminalizálják a helyi viszonyokat, a traumatizált, megkínzott, gyakran megerőszakolt és fegyveres harcra kényszerített emberek pedig frusztrációikat először a helyi lakosságon élik ki.[13] Így valójában a legtöbb külső szereplő, illetve Tripoli érdekei és céljai egybeesnek: az irreguláris migráció okainak kezelése a kibocsátó térségekben, a líbiai határellenőrzés megerősítése, illetve a líbiai központi kormányzat megerősítése. Nem véletlen, hogy a magyar kormányzati törekvésekben is alapvetően ezek a célok jelennek meg.[14]

Mit jelent ez a konkrét gyakorlatban? Ahogy arról már hónapok óta folyik a diskurzus, szükséges lenne a líbiai parti őrség megerősítése. Ez nem csupán a migráció miatt fontos: az észak-afrikai partoknál virágzik az illegális üzemanyag- és kőolajcsempészet, amely jelentős károkat okoz Líbiának.[15] A külső segítségnek köszönhetően a parti őrség az elmúlt hónapokban feléledni látszik tetszhalott állapotából, és jelentős eredményeket tudott felmutatni: 2017 júliusáig az IOM adatai szerint a líbiaiak 10 000 migránst fordítottak vissza a nyílt tengerről,[16] illetve több benzincsempész hajót is elfogtak.[17] A kapacitások fejlődésében fontos szerepet játszott az olasz bilaterális segítség, illetve az EUBAM Libya művelet, amely a szárazföldi határőrök, valamint az EUNAVFOR Med Sophia, amely a parti őrség kiképzését vállalta magára.[18]

A líbiai parti őrség egyes NGO-k beszámolói szerint több jogsértést is elkövetett a migránsokkal szemben. Nem kizárt, hogy ilyenek történtek, ugyanakkor a beszámolók gyakran ellentmondanak egymásnak az érintettek felelősségéről, a jogsértések mértékéről és a pontos történtekről.[19] Kedvező jel, hogy például a CNN-videó kapcsán a GNA ígéretet tett az eset kivizsgálására.[20]

Ami a befogadó-központokban uralkodó állapotokat illeti, kétségtelen tény, amint arról a Migrációkutató Intézet igazgatója, Orbán Balázs személyesen is meggyőződhetett, hogy nem minden esetben érik el a kívánt nemzetközi normákat (viszont van, amikor igen). De fontos a realitás talaján maradunk: az országot az elmúlt hat évben két polgárháború is sújtotta, és esetenként most is sor kerül fegyveres összeütközésekre. Ilyen viszonyok között a központok képesek fő feladatuk betöltésére, az alapvető ellátást és biztonságot képesek garantálni a visszatérők számára, ami sem a Földközi-tengerről, sem az embercsempész-csoportokról nem mondható el. A líbiai szereplők ráadásul a CNN-videó után – és ez kétségtelen eredménye annak – jóval nyitottabbak az együttműködésre olyan külső szereplőkkel, mint az IOM vagy a UNHCR. Ezek a nemzetközi aktorok a korábbiakban is együtt dolgoztak a líbiai hatóságokkal, és bár kritizáltak egyes gyakorlatokat, alapvetően jó volt a kooperáció a felek között. A külső szereplők hozzáférése a befogadó-központokhoz vélhetően tovább fogja javítani az ottani állapotokat. A hosszú távú megoldás ugyanakkor mindenképp az ott levő emberek távlati elhelyezése. A 2017. november végi abidjani EU-Afrikai Unió csúcstalálkozó egyik fontos döntése lett, hogy mind az afrikai, mind az európai szereplők jelentősebb erőfeszítéseket tesznek a migránsok önkéntes hazatérésének elősegítésére.[21] Ebben egyre többen partnerek a központokban tartózkodók közül is: a gambiaik például, miután a legutóbbi választásokon végre győzött az ellenzék, és az ország autoriter vezetője a külső nyomásnak engedve kénytelen volt elhagyni az országot, jóval nagyobb kedvvel térnek vissza hazájukba.[22]

A líbiai kapacitások erősítésének leggyengébb láncszeme továbbra is maga a líbiai kormány (GNA), illetve korlátozott hatalma. Fáiz Szarrádzs kabinetje csupán az ország kisebb területét, jórészt Tripolitániát ellenőrzi. Továbbra sem rendezett a Khalífa Haftar tábornok vezette keleti országrésszel való kapcsolat, illetve a déli Fezzán ellenőrzése. Ez a három nagy entitás lényegében egymástól elkülönülve működik, és bár szavakban mindenki a líbiai szuverenitás és integritás fontosságát emlegeti, a gyakorlatban úgy tűnik, egyre inkább kész tény az ország részekre szakadása.[23] Az, hogy ez milyen dinamikák mentén történik, még nyitott kérdés, különösen, hogy az ENSZ-főtitkár új líbiai különmegbízottja, Ghaszán Szaláma javaslatai a rendezésre vagy idejétmúltak, vagy egyenesen a válság további eszkalációjával fenyegetnek, mint a 2018-ra tervezett országos választások.[24] Egyes, a líbiai regionális megosztottságra figyelmeztető diplomaták szerint a folyamat alapvetően a stabilizáció felé halad, és jelenleg inkább csak a három entitás határkörzeteiben zajlanak fegyveres összecsapások.[25]

Akármi is a helyzet, ténykérdés, hogy Líbia még meglehetősen messze áll a stabilitástól. Így nehéz kiszámítani, hogy a belpolitikai küzdelem, ami egyben az olajbevételek ellenőrzéséért folyó harcról is szól, mikor fordult ismét negatív spirálba, ami romba döntheti az eddigi eredményeket. Az összes észak-afrikai erőfeszítésnek ez a gyenge pontja, és ennek kiküszöbölése sajnos csak a líbiai felek kooperatív hozzáállása kapcsán biztosított, ami néhány erőközpont (Haftar; a keleten székelő Képviselők Házának politikusai) eddigi viselkedése alapján kérdéses.

Az aprómunka – sikerek és kérdőjelek

A stratégiai szintű egyeztetések mellett – éppen azért, mivel egyértelmű, hogy a GNA nem ellenőrzi az ország területének, illetve fegyveres csoportjainak jelentős részét – elengedhetetlen volt a helyi szereplőkkel való fokozott együttműködés megteremtése is. Ezt a feladatot alapvetően Olaszország vállalta magára két fő dimenzióban: egyrészt az északon működő fegyveres milíciákkal, embercsempész csoportokkal, másrészt a déli terület törzsi vezetőivel történt egyeztetésekkel.

Bár az olasz kormány következetesen tagadta, hogy pénz fizetett volna a milíciáknak, egyes, az embercsempészetben érintett csoportokhoz egyértelműen külső források érkeztek annak érdekében, hogy felhagyjanak tevékenységükkel. A legismertebb eset az egyik szabrathai fegyveres csoporthoz, az ún. Anasz ad-Dabbasi Brigádhoz kötődik. A csoport egy tagja azt ugyan tagadta, hogy az olasz titkosszolgálat 5 millió EUR összeget fizetett volna nekik, azt ugyanakkor elismerte, hogy a GNA üzletet ajánlott a számukra: ha felhagynak tevékenységükkel, amnesztiában részesülnek, sőt hivatalosan is csatlakozhatnak a rendőri erőkhöz, fizetésért.[26]

Akármit is kapott az Anasz ad-Dabbasi azért, hogy felhagyott az embercsempészettel, elég értékesnek bizonyult ahhoz, hogy felkeltse a rivális csoportok érdeklődését. A csempészet ugyan csökkent, a városban viszont több tucat halottat és sebesültet eredményező összecsapások törtek ki a különféle fegyveresek között,[27] – egyesek szerint annak érdekében, hogy a többi csoport is részesüljön a GNA által ajánlott javakból.[28] Ez jól mutatja, hogy a pillanatnyilag jó ötletnek tűnő megoldások könnyen visszafele sülhetnek el, és további erőszakot generálhatnak az eleve konfliktusokkal terhelt országban.

Az északi milíciák mellett az olasz kormányzat nagy hangsúlyt fektetett az embercsempészetben leginkább érintett déli tebu és tuareg törzsekkel való megegyezésre. A 2017. áprilisi zártajtós tárgyalásokon, amelyen hatvan helyi líbiai vezető vett részt, megállapodás született az embercsempészet, a fegyver- és drogkereskedelem elleni közös küzdelemről.[29] A konkrét fellépés részletei nem nyilvánosak, de egyes információk szerint Olaszország rendőri szakértőkkel is hozzájárul a déli határokon frissen felállított határőrerők működéséhez.[30] Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy Líbia közel 4 000 kilométernyi határszakasszal bír, ennek nemhogy lezárása, de megfelelő ellenőrzése is óriási kihívás, még akkor is, ha egyes részei járhatatlanok. Khalífa Haftar egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a megfelelő felszerelések beszerzése, illetve a képzett személyzet létrehozása a következő 20 évben legalább 20 milliárd dollárt igényelne. Ráadásul a tábornok alapvetően mobil határőregységekben gondolkodott, 100 kilométerenként egy-egy 150 fős csoportban működtetve.[31]

További kérdéseket vet fel, hogy mennyire lesz fenntartható a déli törzsekkel kötött megállapodás – egyáltalán, hoz-e bármiféle kézzel fogható eredményt. Az illegális kereskedelem ugyanis az ott élők egyik fő bevételi forrása, az embercsempészet pedig stabilan és jól fizet. Mindenesetre az olasz megállapodás eredményeiről vagy kudarcáról a fezzáni népcsoportok vonatkozásában még korai lenne nyilatkozni.

Merre tovább?

A fentebb bemutatott lépések, amint azt a tanulmány elején bemutattuk, összességében csökkentették a Líbián keresztül érkezők száma. Ez még a szélesebb perspektívában is igaz, vagyis a növekvő spanyolországi adatok egyelőre csak töredékét jelentik a líbiai ,,nyereségnek”. Pozitív fejlemény továbbá, hogy a líbiai állami szereplők – függetlenül attól, hogy épp melyik hatalmi központot támogatják – egyre kooperatívabban az illegális migráció elleni küzdelemben, és az EU-AU csúcstalálkozó után pozitív fellángolásnak lehetünk tanúi a szubszaharai országok részéről is.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a líbiai politikai vetélkedés nem ölt-e ismét erőszakosabb formákat, mert ez szinte automatikusan maga után fogja vonni az eddig elért eredmények bukását. A látszólag pozitív változások kapcsán óvatosságra intenek a szabrathai események is: a pillanatnyi eredményekért tett lépések (értsd: a csoportok lefizetése) ugyanis könnyen átalakulhatnak az egyre szűkösebb erőforrásokért folyó küzdelemmé, amely végső soron ismét a helyzet destabilizálódását segíti elő.

Összességében tehát korai lenne hátradőlni. Líbia továbbra is egy robbanásveszélyes elegy, és világosan kell látnunk, hogy a kormányzati (GNA) erőfeszítések ellenére számos helyi szereplő számára a migráció másodlagos kérdés a belpolitikai hatalomért folyó küzdelemben – sőt, sok esetben létfontosságú bevételi forrás. Így a külső szereplőknek – köztük Magyarországnak – továbbra is az a legfőbb feladata, hogy konstruktívan támogassák a békés stabilizációt és politikai átmenetet, miközben elsősorban nem Líbiában, hanem a kibocsátó országokban igyekeznek kezelni az irreguláris migráció fő kiváltó okait.


[1] KINGSLEY, Patrick: Flow of Migrants to Italy Slows, but Nobody Knows Why, New York Times, 2017.08.18. Forrás: https://www.nytimes.com/2017/08/18/world/europe/migrant-crisis-italy-libya.html [2017.12.06.]

[2] Uo.

[3] Mediterranean Migrant Arrivals Reach 164,654 in 2017; Deaths Reach 3,038, IOM, 2017.12.01. Forrás: http://www.iom.int/news/mediterranean-migrant-arrivals-reach-164654-2017-deaths-reach-3038 [2017.12.03.]

[4] Uo.

[5] EU offers 610 million euros to Niger to curb migration, Reuters, 2016.12.15. Forrás: https://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-eu-niger/eu-offers-610-million-euros-to-niger-to-curb-migration-idUSKBN144246 [2017.12.04.]

[6] The EUCAP Sahel Niger civilian mission, EEAS, 2016.04. Forrás: http://eeas.europa.eu/archives/docs/csdp/missions-and-operations/eucap-sahel-niger/pdf/factsheet_eucap_sahel_niger_en.pdf [2017.12.04.]

[7] Fewer migrants are crossing Niger for Libya: IOM, Reuters, 2017.04.21. Forrás: https://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-niger/fewer-migrants-are-crossing-niger-for-libya-iom-idUSKBN17N1EE [2017.12.04.]

[8] Niger smugglers take migrants on deadlier Saharan routes: U.N., Reuters, 2017.08.08. Forrás: https://www.reuters.com/article/us-niger-migrants/niger-smugglers-take-migrants-on-deadlier-saharan-routes-u-n-idUSKBN1AO25O [2017.12.04.]

[9] Aid Groups Criticize Italy-Libya Agreement To Help Push Back Migrants, National Public Radio, 2017.04.29. Forrás: https://www.npr.org/2017/04/29/526158021/aid-groups-criticize-italy-libya-agreement-to-help-push-back-migrants [2017.12.04.]

[10] Where lives are auctioned for $400, CNN, 2017.11.14. Forrás: http://edition.cnn.com/2017/11/14/africa/libya-migrant-auctions/index.html [2017.12.04.]

[11] Migrants from west Africa being ‘sold in Libyan slave markets’, Guardian, 2017.04.10. Forrás: https://www.theguardian.com/world/2017/apr/10/libya-public-slave-auctions-un-migration [2017.12.04.]

[12] Lásd például Human Trafficking and Smuggling on the Horn of Africa-Central Mediterranean Route, Sahan Research – IGAD, 2016.02. Forrás: https://igad.int/attachments/1284_ISSP%20Sahan%20HST%20Report%20%2018ii2016%20FINAL%20FINAL.pdf [2017.12.04.]

[13] Interjú egy EU-diplomatával, 2016. április.

[14] Interjú egy magyar diplomatával, 2017. november.

[15] Another tanker detained by Libyan coastguard, plus a trawler, Libyaherald, 2017.08.31. Forrás: https://www.libyaherald.com/2017/08/31/another-tanker-detained-by-libyan-coastguard-plus-a-trawler/ [2017.12.06.]

[16] ‘They are not treated like humans’, Washington Post, 2017.07.02. Forrás: http://www.washingtonpost.com/sf/world/2017/07/02/they-are-not-treated-like-humans-inside-libyas-thriving-migrant-trade/?amp;utm_term=.29c98da972f3&hpid=hp_hp-more-top-stories_libyamigrants-131pm%3Ahomepage%2Fstory&utm_term=.be8962ca8de3 [2017.12.04.]

[17] Another tanker detained by Libyan coastguard, plus a trawler, Libyaherald, 2017.08.31. Forrás: https://www.libyaherald.com/2017/08/31/another-tanker-detained-by-libyan-coastguard-plus-a-trawler/ [2017.12.06.]

[18] Operation SOPHIA: package 2 of the Libyan Navy Coast Guard and Libyan Navy training launched today, EEAS, 2017.01.30. Forrás: https://eeas.europa.eu/csdp-missions-operations/eubam-libya/19518/operation-sophia-package-2-libyan-navy-coast-guard-and-libyan-navy-training-launched-today_en [2017.12.04.]

[19] Migrants drown after mid-sea bust-up between Libyan coastguard and charity boat: Both sides accuse the other of interfering with rescue attempts, leaving five people to die, Daily Mail, 2017.11.07. Forrás: http://www.dailymail.co.uk/news/article-5058803/Migrants-drown-bust-rescue-boats.html [2017.12.04.]

[20] Libyan government says investigating migrant ‘slave market’ reports, Reuters, 2017.11.23. Forrás: https://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-libya/libyan-government-says-investigating-migrant-slave-market-reports-idUSKBN1DN1ZD [2017.12.06.]

[21] Libya allows emergency migrant ‘evacuations’ amid slave scandal, Hiiraan, 2017.11.30. Forrás: https://hiiraan.com/news4/2017/Nov/145493/libya_allows_emergency_migrant_evacuations_amid_slave_scandal.aspx [2017.12.04.]

[22] Interjú Pavel Mikessel, Hradec Kralove, 2017. november.

[23] Interjú az Institute for Global Studies munkatársával, Róma, 2017. szeptember.

[24] Unveiling new Libya plan, U.N. sees opportunity for peace, Reuters, 2017.09.20. Forrás: https://www.reuters.com/article/us-un-assembly-libya/unveiling-new-libya-plan-u-n-sees-opportunity-for-peace-idUSKCN1BV2RK [2017.12.04.]

[25] MKI-interjúk, Tripoli, 2017. november.

[26] Armed group seeks legitimacy with Tripoli migrant deal, source says, Reuters, 2017.09.21. Forrás: https://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-libya/armed-group-seeks-legitimacy-with-tripoli-migrant-deal-source-says-idUSKCN1BW0HA [2017.12.04.]

[27] Armed faction takes over protection of Libyan oil and gas complex, fresh concern over migrants, Reuters, 2017.10.07. Forrás: https://www.reuters.com/article/us-libya-security/armed-faction-takes-over-protection-of-libyan-oil-and-gas-complex-fresh-concern-over-migrants-idUSKBN1CC0NY [2017.12.04.]

[28] Interjú Pavel Mikessel, Hradec Kralove, 2017. november.

[29] Italy brokers deal with Libyan tribes to curb migrant influx, Euractive, 2017.04.03. Forrás: https://www.euractiv.com/section/politics/news/italy-brokers-deal-with-libyan-tribes-to-curb-migrant-influx/ [2017.12.05.]

[30] MKI-interjúk, Tripoli, 2017.november.

[31] Hafter says southern migrant border closure will cost $20 billion, Libyaherald, 2017.08.12. Forrás: https://www.libyaherald.com/2017/08/12/hafter-says-southern-migrant-border-closure-will-cost-20-billion/ [2017.12.05.]

 

Kiemelt kép forrása: Yahoo News