Erdoganék nem csak Allahra hagyatkoznak

Interjú Kövecsi-Oláh Péterrel 

Mi köze egy lelkésznek a török líra mélyrepüléséhez? Tényleg az amerikaiak álltak a 2016-os török puccskísérlet mögött? Miért romlott meg az USA viszonya Erdogannal? Hogy jön a képbe Szíria, Irán, Katar és Oroszország? Kövecsi-Oláh Péterrel, a Migrációkutató Intézet Törökország-szakértőjével szedte össze a Mandiner újságírója, hogy milyen gazdasági és politikai okok állnak a török devizaválság hátterében. Interjú. 

Ne feledjétek, nekik van dollárjuk, az emberek és Allah viszont velünk vannak” – mondtaa Reuters szerint pár napja Erdogan a török líra mélyrepüléséről. Megmenti Allah a török lírát?

Egy magát konzervatívnak beállító kormánytól nem lehet idegen az, hogy bizonyos krízishelyzetekben isteni segítségért fohászkodjon. Ez nem meglepő. De természetesen a török vezetés nem csak Allahra hagyatkozott.

Nem ültek a babérjaikon, hiszen az elmúlt héten fogadták a katari delegációt, akikkel megállapodtak tizenötmilliárd dollár befektetéséről. Ezenkívül Erdogan elment Kínába, Franciaországba, Olaszországba, valamint el fog menni Németországba is. Ezekben az országokban megnyugtatták Erdogant, elmondták neki, hogy fontos Törökország pénzügyi stabilitása. A török politika tehát elkezdett Kína és Európa irányába is tájékozódni.


Turisták sorakoznak egy luxuscikkeket árusító üzlet előtt Isztambulban. Az amerikai-török kapcsolatok elmérgesedése miatt az elmúlt napokban történelmi mélypontra zuhant a török líra árfolyama. Fotó: MTI.

Milyen gazdasági okai vannak a török líra elmúlt hetekben tapasztalható mélyrepülésének?

Politikai és gazdasági okai egyaránt vannak a líra gyengülésének. A mértékadó médiában elsősorban azt lehetett olvasni, hogy a török gazdaság kimerült, az elmúlt időszakban annyi hitelt vettek fel a török vállalkozások dollárban, hogy óhatatlanul elindult ez a spirál. Ezzel együtt az is igaz, hogy az amerikaiak konkrétan megüzenték a törököknek, hogy, ha elengedik Andrew Brunson lelkészt, akkor a krízisnek vége lesz. Ez pedig arra enged következtetni, hogy azért az amerikaiktól nem független ez az egész eseménysor. Tehát nem csak arról van szó, hogy a török gazdaságpolitika hibás lépéseket tett az elmúlt időszakban – ez sok közgazdász szerint így van –, hanem arról is, hogy politikai alapon támadják Törökországot.

Erdogan szerint „a líra árfolyamának zuhanása logikus érvekkel nem magyarázható, az egy Törökország elleni politikai összeesküvés eredménye”. Milyen politikai okai lehetnek a líra gyengülésének? 

A líra árfolyamának zuhanása magyarázható logikus érvekkel. Lehet amellett érvelni, hogy ez csak és kizárólag gazdasági folyamat. Viszont amellett is lehet, hogy ez a válság egy politikai adok-kapok részeként jelent meg. Andrew Brunson lelkész ügye véletlenül egy gazdasági válság közepén jött volna elő? Ez azért nem csak és kizárólag pénzügyi okokról szól.

Andrew Brunson ügye inkább csak ürügy az amerikaiknak ahhoz, hogy végre odacsapjanak azoknak a törököknek, akikkel egyébként a szíriai kurdok kérdése kapcsán, az oroszok vagy Irán miatt egyébként is problémájuk van, vagy tényleg ez a konfliktus valódi oka? 

A lelkész már húsz éve teljesít szolgálatot Törökországban és olyan török csoportokkal lehetett kapcsolatban, akik a 2016-os puccskísérletben aktívan részt vettek. Emiatt büntetőeljárás van folyamatban ellene, aminek a vége az is lehet, hogy húsz évre elítélik. A bírósági eljárás során feltárt levelezéseiből arra lehet következtetni: szerette volna, hogy a katonai puccs sikeresen végződjék. Nem a személye igazán fontos, hanem az, amit tudhat. A törököknek fontos, hogy egy olyan amerikai állampolgárt ne engedjenek ki a kezük közül, aki túl sokat tud. Nyilván az Egyesült Államoknak is szempont, hogy ne tálaljon ki a tiszteletes arról, hogy az amerikaiak miként gondolkoztak a 2016-os puccskísérletről, mik voltak a céljaik. Ez ugyanis adott esetben kellemetlen lehet az amerikaiaknak. 

Az amerikaiak a puccs után kiálltak Erdogan mellett.

Ha jól emlékszem a katyni mészárlást is elítélte a szovjet vezetés, holott ők követték el. Ezzel csak azt akarom mondani: az, hogy hivatalosan ki mit mond, az semmit sem jelent. A puccskísérletről általánosan elterjedt nézet Törökországban, hogy az egy amerikaiak által támogatott kísérlet volt arra, hogy megdöntsék az AKP uralmát.

Miért akarnák az amerikaiak Erdogan bukását?

Az például biztosan zavarja az amerikaiakat, hogy az asztanai tárgyalások kapcsán van egy egyértelmű orosz-török-iráni kooperáció, amit egyébként néha a kínaiak is támogatnak. Vagy az, hogy a nemzetközi szankciókkal sújtott Irán török segítséget vett igénybe ahhoz, hogy pénzügyi stabilitását megőrizze. Ezt a segítséget a török Halkbank nyújtotta az irániaknak. A Halkbank egyik vezetőjét ezért le is tartóztatták az Egyesült Államokban. De a törökök orosz kapcsolatai sem tetszenek az amerikaiaknak. A törökök egyrészt Szíria kapcsán együttműködnek bizonyos kérdésekben az oroszokkal, másrészt a rakétavédelmi rendszerüket nem amerikai eszközökkel akarják fejleszteni, hanem az S-400-as orosz védelmi rendszerre szeretnének beruházni.

Erdogan és felesége, Emine integet a résztvevőknek a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kongresszusán, Ankarában. Fotó: MTI.

Mi a helyzet a kurdokkal? Ebben a kérdésben is konfliktus van a törökök és az USA között.

A törököknek az nem tetszik, hogy a Szíriában tevékenykedő Kurd Népvédelmi Egységeket (röviden: YPG) az amerikaiak elkezdték pénzelni, politikailag támogatni és felfegyverezni. Az YPG a török hatóságok szerint a Kurdisztáni Munkáspárt (röviden: PKK) szíriai szárnya. Az amerikaiak erre azt szokták mondani, hogy ők nem tudnak ilyen kapcsolatról. Ha egyébként valaki rákeres az interneten arra, hogy pontosan mi az YPG, akkor nem igényel hosszas kutatómunkát az, hogy az YPG és a PKK közötti kapcsolatokat megismerje. Ezzel nyilván az amerikaiak is tisztában vannak.

Szíria kapcsán egyébként az is fontos cél mindegyik szereplőnek, hogy bebiztosítsa magát arra az esetre, ha ki kell tálalni arról, hogy mi zajlott Szíriában az elmúlt hét évben. Mindenki azt akarja, hogy legyen a kezében egy ütőkártya, ha elkezdünk beszélgetni arról, hogy miért halt meg több százezer ember Szíriában és miért hagyta el több millió az országot. A törökökre már sokszor rá akarták húzni a vizes lepedőt, hogy ők az agresszorok. De az oroszok és az amerikaiak is ezzel vádolják egymást. Iránról vagy Szaudi-Arábiáról nem is beszélve. Senki sem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ne tudjon válaszolni arra, ha megvádolják például tömegpusztító fegyverek használatával vagy népirtással. 
a
a

Törökországot fenyegeti ez a veszély?

Azokhoz a kémiai fegyverekhez tartozó bizonyos összetevők – és azoknak is csak egy része –, amelyeket nem tudjuk, hogy kik, de felhasználtak Szíriában, Törökországból származnak. De olyan nézet is van, miszerint nem is voltak vegyi támadások abban a formában, ahogyan arról a nyugati média beszámolt. 

A kémiai fegyverek használatával Aszadot vádolják. A törökök viszont a kezdetektől Aszad bukására játszanak. Miért adtak volna neki kémiai fegyvert?

Aszadot vádolják, de ettől még nem biztos, hogy ő volt. Sőt, volt már olyan eset, ahol bebizonyosodott, hogy nem ő volt. Nagyon nagy ködösítés zajlik ebben a témában. Elég meglebegtetni, hogy vegyifegyvert használt Aszad a tüntetők ellen. Arról, hogy ezt a későbbi vizsgálat megerősíti-e vagy sem, már általában nem szoktunk olvasni. Sok esetben bebizonyosodott, hogy megrendezett vegyifegyver-támadásról volt szó vagy külföldiek voltak az érintettek. Ezzel nagyon óvatosan kell bánni. Az viszont több esetben előfordult, hogy a vegyifegyver előállításához szükséges alapanyagok egy részét Törökországból szerezték be az elkövetők.

Visszatérve a török válságra, Erdogan arra kérte a törököket, hogy arany és devizamegtakarításaikat váltsák át lírára. Van már adat arra vonatkozóan, hogy a törökök mennyiben fogadták meg Erdogan kérését?

Ez az üzenet Erdogan választóinak szól. Olyan videók is terjednek már a török interneten, amelyeken a törökök összetörik Iphone-jaikat vagy dollárt égetnek. Ezek hangulatkeltések. Nem fogja a török gazdaságot megmenteni, ha mindenki beváltja a dollárját. De nem is váltják be egyébként. Az a török középosztály, amely megtakarításokkal rendelkezik, többségében nem fogja beváltani a dollárját lírára.


Alkusz az isztambuli tőzsde, a Borsa Istanbul épületében 2018. augusztus 10-én. Ezen a napon újabb történelmi mélypontra zuhant a török líra árfolyama az amerikai-török kapcsolatok elmérgesedése és a féktelen infláció miatti aggodalmak hatására. Fotó: MTI.

Az egyébként nem az erdogani rendszer támogatottságának, hitelességének igazi fokmérője, hogy Erdogan kérésére mennyi török fogja a valutáját lírára váltani?

Erre a jó politikus azt mondaná: az igazi fokmérő a választás. Azt pedig Erdogan simán megnyerte. 

Mi mentheti meg a törököket? Mi a helyzet a katari segítséggel? Katarnak miért érdeke segíteni a törökökön?

Egyrészt Katarban török katonák állomásoznak, így Katarnak létérdeke, hogy a török gazdaság ne menjen csődbe. Másrészt amikor Katart a többi Öböl-állam pellengérre állította, akkor Törökország Katar segítségére sietett. Egyébként korábban is voltak katari befektetések Törökországban és Erdogan is jó kapcsolatot ápol a katari emírrel.

Hogyan rendeződhet a törökök helyzete?

A kulisszák mögötti megállapodással, aminek hatására egyik napról a másikra „megnyugszanak a piacok” – ezt így fogjuk majd olvasni az újságban. Látványos beismerések nem várhatók egyik oldalról sem. Jó esetben az amerikaiakra a nyugati szövetségesek tudnak hatást gyakorolni, hogy enyhítsenek a szankciókon. Törökország olyan helyzetben van közel-keleti viszonylatban, hogy általában jobban megéri a nyugati világnak az, ha Anatóliában stabilitás uralkodik.

 


A cikk eredeti megjelenésének

helye: Mandiner

ideje: 2018. augusztus 27