Etiópia és a migráció
Marsai Viktor elemzése
2018 áprilisában az Etiópiát irányító pártszövetség, az EPRDF – engedve a három éve zajló tüntetéseknek – belső reformra szánta el magát, és az akkor 41 éves Abij Ahmadot választotta meg miniszterelnöknek. Abij radikális reformfolyamatot indított el az országban mind politikai, mind gazdasági területen, amelyek központi elemei a piacok liberalizálása, a demokratizáció erősítése, a külkapcsolatok újjászervezése és az ellenzéki – esetenként terroristának bélyegzett – csoportokkal való kiegyezés voltak.
Dacára az elmúlt hónapok földcsuszamlásszerű etiópiai változásoknak, e kelet-afrikai ország politikai és migrációs helyzete továbbra sem kapott érdemi figyelmet Magyarországon. Pedig Etiópia regionális nagyhatalom, kulcsszerepet játszik a térségből Európa és Közel-Kelet felé irányuló bevándorlás fékezésében. Az országban jelenleg 928 ezer nemzetközi és 2,8 millió belső menekült él, és számuk a környező államok fegyveres konfliktusai (Dél-Szudán, Szomália), elnyomó rezsimjei (Eritrea), illetve az Etiópián belül felerősödő etnikai összecsapások következtében napról napra növekszik. Éppen ezért az ország tartós politikai instabilitása súlyos következményekkel járhat az Európai Unió és benne hazánk számára is.[1]
A teljes elemzésért kattintson IDE.
[1] Az elemzés a szerző megjelenés alatt álló Etiópia országismertető kötetének migrációra vonatkozó fejezetének átdolgozásával és kibővítésével készült.
