HALÁSZNI TANÍTANI, DE HOGYAN? – A FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÚJ IRÁNYAI A SZUBSZAHARAI AFRIKÁBAN

HALÁSZNI TANÍTANI, DE HOGYAN? – A FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÚJ IRÁNYAI A SZUBSZAHARAI AFRIKÁBAN

Konferencia
  • 2017. december 12. 13:30 – 2017. december 12. 16:40
  • Orczy Úti Kollégium, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bp. 1089, Orczy út 1., földszint 14 C-D terem

Közhelyszámba megy, hogy a direkt segélyezés nem jelent megoldást az afrikai kontinens problémáira, sőt prolongálja a fennálló állapotokat. Ettől a felismeréstől vezérelve az elmúlt évtizedek fejlesztéspolitikája olyan megoldások mellett kötelezte el magát, amelyek együtt járnak a helyi kapacitások megerősítésével, kiépítésével. Mindez nem csupán az életkörülmények javítása kapcsán bír jelentőséggel, de az állami kapacitások megerősítésében, a migráció kezelésében vagy a radikális eszmék térhódítása elleni harcban is kulcsfontosságú.

De mit is sikerült elérni ezekkel a projektekkel? És milyen szerepet játszhat mindebben egy olyan, a ,,nagy” donorokhoz képest jóval korlátozottabb lehetőségekkel bíró állam, mint Magyarország? A workshop célja, hogy a kormányzati és civil szféra részéről bemutatásra kerüljenek az eddigi eredmények, a sikeres projektek és vállalkozások, illetve a jövőbe mutató elképzelések.

Kérjük, hogy részvételi szándékát az alábbi linken szíveskedjen jelezni 2017. december 11-ig:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScqnyYybPi5O02pgTKe29xl6LQXHy9CWTT7pHxYAu_noskFPg/viewform

 

Kiemelt kép forrása: Why Electricity Matters

Újabb Kihívások Európában, Közép-Európában A Római Szerződés 60. évfordulóján

Újabb kihívások Európában, Közép-Európában a Római Szerződés 60. évfordulóján

Konferencia
  • 2017. december 12. 15:00 – 2017. december 12. 19:00
  • Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Konferenciaterme, Budapest V.ker. Arany János utca 1., II. emelet

A Közép-Európai Klub Pannónia Közhasznú Egyesület december 12-i a Magyar Tudományos Akadémián tartott “Újabb kihívások Európában, Közép-Európában a Római Szerződés 60. évfordulóján”  tematikájú Törzsasztal Fórumán Dr Prof. Kroó Norbert akadémikus, az MTA korábbi alelnöke és Dr Speidl Bianka a Migrációkutató Intézet vezető kutatója tartott előadást.

A Fejlesztési Támogatások új Irányai Afrikában

A fejlesztési támogatások új irányai Afrikában

Konferencia összefoglaló
  • 2017. december 12. 13:30 – 2017. december 12. 16:40
  • Orczy Úti Kollégium, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bp. 1089, Orczy út 1., földszint 14 C-D terem

„Ne halat adj az éhezőnek, mert azzal csak egyszer lakik jól. Adj neki hálót, tanítsd meg halászni, és akkor egész életében meglesz a betevője.”

A közkedvelt közmondással kapcsolatban felmerül a kérdés: Mégis hogyan? Hogy adjunk „hálót”? Hogyan tanítsunk „halászni”? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a Migrációkutató Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2017. december 12-én megtartott szubszaharai Afrika konferenciáján. 
Marsai Viktor vezető kutatónk, Afrika konferencia-sorozat egyik főszervezője megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a migrációs válsággal Afrika kérdése újra színre került. Ennek következtében a magyar kormányzati és a civil szféra szerepe felértékelődött a fekete kontinensen. Az adjunktus rávilágított, hogy a szakmában jelenleg aktív vita folyik a megfelelő fejlesztési koncepció kialakulásával kapcsolatban.

A teljes összefoglaló itt olvasható: 

https://www.uni-nke.hu/hirek/2017/12/13/a-fejlesztesi-tamogatasok-uj-iranyai-afrikaban

Islamist Radicalization In Europe

Islamist radicalization in Europe

  • 2017. december 6. 13:45 – 2017. december 6. 17:40
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Orczy úti kollégium, C terem, 1089, Budapest, Orczy út 1.

A Migrációkutató Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sok szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a 2017. december 6-án megrendezésre kerülő angol nyelvű konferenciára, amelynek témája az iszlám radikalizáció Európában.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alábbi linken keresztül lehet:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScfID3854tdUZXgvzIekCYYQc9SWFgVVxoNqNyfwCq8aNy2gw/viewform?usp=sf_link

Részletes program:

Rudine Jakupi –  Senior researcher, Kosovar Centre for Security Studies

What do we know about Violent Extremism in Kosovo? The current state of play.

The presentation will handle violent extremism in Kosovo and discuss thoroughly the local push and pull factors of VE.  It will also provide with an analysis of some of the profiles of individuals who have joined VE groups and offer recommendations on C/PVE based on KCSS research and field work.

Erika Brady – University of St. Andrews

Does ‘Prevent’ Work: A Qualitative Analysis of Radicalisation in the UK

While the UK has had a long history with terrorism, primarily in the form of Irish nationalism, the threat posed by Islamic-inspired terrorism is both different and challenging. With the development of the UK’s counter-terrorism strategy, known as CONTEST, from 2003 onward, an acknowledgement that the issue of radicalisation needed a specifically designed programme resulted in the design of the policy of ‘Prevent’. The most controversial of the four policy limbs of CONTEST, Prevent has been vilified in the public psyche for early failings, while new developments have gone unnoticed. Yet again, in 2015, the policy came to public attention with the implementation of the Prevent Duty requiring, in particular, educational institutions to report individuals who showed signs of radicalisation to appropriate authorities. This paper aims to explore whether, over a period of fourteen years, Prevent has worked effectively in preventing radicalisation, or has it, as some have claimed, contributed to the radicalisation of vulnerable individuals in the UK. It also looks to compare the issue of homegrown radicalisation with that of the perceived threat of terrorism from immigrants to see whether the threat from either one is greater than the other, or indeed, whether they remain separate issues.

Jan Stehlik – Senior researcher, European Values,

Islamic extremism and the Czech Republic

Terrorist attacks perpetrated by Jihadist groups have claimed hundreds of lives in recent years in Europe alone, sparking a debate about the proliferation of Islamic extremism. This presentation will offer a cursory overview of the manifestations of Islamic extremism in the Czech Republic. Key developmental trends, prominent supporters and notable events will be laid out, together with policy responses adopted in recent years. The presentation will close with lessons learned from the Czech Republic and the road ahead.

Gergely Rosta – Research Associate at University of Muenster, Associate Professor at Pázmány Péter Catholic University

Integration of Turkish immigrants in Germany

The research centre of University of Münster, carried out a comprehensive research project among the Turkish immigrants in Germany regarding their perception of identity, of the importance of Islam and their relation to the host society. In the analysis only those were considered to be fully fundamentalis who agreed with each of the following statements: the laws of the land are less important than the Islamic standards, it is desirable to resume the social order that existed in the era of Muhammad; there is only one true religion, and Islam is a universal solution to the problems of our time. The result showed that 18 percent of Turks living in Germany are prone to Islamic fundamentalism. 47 percent more or fully agreed with the statement that their own religion is more important than the laws of the state, that is they want a greater role for Islam.

Salvatore Villani – Associate Professor at Universitá Federico II, Napoli

The Growing Nexus between Italian Organised Crime and Islamic Terrorist Groups and the Public Policies to Contrast Them

The 90s of last century can be described as the decade in which the crime-terror nexus was consolidated: the rise of transnational organised crime and the changing nature of terrorism mean that two traditionally separate phenomena have begun to reveal many operational and organisational similarities: network structure, high flexibility, connectivity and interethnicity.

Several studies highlighted also how criminal and terrorist organizations carry out their activities in dynamic contexts, in which the competitive pressure and repressive intervention by the governments constantly test their existence. For this reason, in order to survive and keep on growing up, they developed a high resistance ability as well as a high adaptability to the changing conditions of the environment they operate in.

The nature and source of such abilities in terrorist groups have been deeply analysed in several researches, but they remain under-investigated in the current research landscape with particular reference to the criminal organizations. In his presentation, prof. Salvatore Villani will analyze these aspects with particular reference to the structure of some Italian dangerous criminal networks using an interdisciplinary approach which combines the typical tools of the Social Network Analysis and the assessment of the specific skills held by the members of the criminal networks examined.

Bianka Speidl – Senior Researcher – Migration Research Institute, lecturer at Pazmany Peter Catholic University

Violence as a construction of identity

For Islamic extremists violence is not a necessity but a secondary aim which is instrumental to setting jihadi fundamentalist readings of Islam as authoritative and thus contsructing a new identity for the community of followers. Destruction can target human life as well as infrastructure and culture. The abuse of the space granted to alternative thoughts and values in liberal and democratic societies goes parallel with the construction of this new Islamic identity and the cultural castration of of the host societies.

Hanga Horváth-Sántha – Senior Researcher – Migration Research Institute, University of Public Service

Prevention of violent radicalisation in the Scandinavian region

Sacandinavian countries are considered as typical examples of liberal democracies, that host considerable amount of Muslim immigrant minorities. The phenomena of violent radicalisation is peresnt in each of these countries, however the responses and preventive measures show considerable differences.

 

Kiemelt kép forrása: Business Insider

 

 

Islamist Radicalization In Europe

Islamist radicalization in Europe

Konferencia
  • 2017. december 6. 13:45 – 2017. december 6.
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Orczy úti kollégium, C terem, 1089, Budapest, Orczy út 1.

2017.december 6-án a Migrációkutató Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös szervezésében került sor az európai iszlamista radikalizálódást elemző nemzetközi workshopra a hazai mellett koszovói, brit, cseh és olasz kutatók részvételével.

Rudine Jakupi a Kosovar Center for Security Studies elemzője elmondta, hogy mintegy 300 főről tudják a szakszolgálatok, hogy dzsihadistaként harcol a Közel-Keleten. A koszovói radikalizálódás számos társadalmi tényezőre vezethető vissza, ilyenek például a szegénység, az oktatási rendszer elégtelensége, a fiatalok identitásválsága. Ugyanakkor a nemrégiben vezetetett szankcionáló törvények hatása már érezhető. A radikalizálódás okai között említette a külföldi, vahabita nézeteket valló imámok beutazását – elsősorban Albániából – valamint egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az országban mintegy 800 külföldi hátterű NGO működik, amelyek között jelentős a szaúd-arábiai finanszírozásúak aránya

Erika Brady, a skóciai University of Saint Andrews kutatója hangsúlyozta, hogy a terrorizmustól való félelem egyre erőteljesebb Nagy Britanniában, a 2010-es 15 százalékról 2017-re 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint ez a legnagyobb veszélyforrás. Nagy-Britanniából mintegy 800 harcos csatlakozott az „Iszlám Állam” terrorszervezethez és 400 személy feltételezhetően vissza tért az országba. A prevenciós program csak részsikereket könyvelhet el, bár nagyon nehéz mérni egy ilyen program sikerességét. Tapasztalataik szerint a másod- és harmadgenerációs bevándorlók körében tapasztalható erőteljesebben a radikalizálódás, mert ellentmondást látnak a társadalomban és a családban tapasztalt szabályok között, ugyanakkor hatóságok nem mindig tudják megállapítani, hogy pontosan mi állhat a folyamat hátterében.

Jan Stehlik a prágai székhelyű European Values intézet vezető kutatója elmondta, hogy Csehország tranzit terület, sok dzsihadista vonul át az országon, illetve egyes radikális szervezetek logisztikai bázisokat is igyekeznek kiépíteni. Szakértők szerint kedvező, hogy a  csehországi muszlim közösség heterogén, mert így egyetlen irányzat sem tud kizárólagosságra törekedni illetve nagylétszámú követői kört kialakítani. Ezért a hatóságok a jövőben sem szeretnének egyetlen területről nagyobb létszámban befogadni muszlim vallású bevándorlókat. Példaként említette, hogy az országban élő üzbég közösség körében is tapasztalható a radikális eszmék iránti fogékonyság, ami aggodalomra ad okot.

Rosta Gergely a Corvinus Egyetem vallásszociológiával foglalkozó tanára a Münsteri Egyetem vendégkutatójaként a németországi törökök körében végzett közvéleménykutatás eredményeiről számolt be. Az eredmények szerint az ország keleti területét elkerülik a bevándorlók és akik ott élnek, nagyon kedvezőtlennek látják a helyzetüket. Ugyanakkor a nyugaton élők is arról számoltak be, hogy úgy érzik a német társadalom elutasítja őket. A harmadik generációval kapcsolatban egy érdekes ellentmondás rajzolódott ki, ők ugyanis kevésbé gyakorolják a vallást de az identitásukban az iszlám, a muszlim lét fontosabb és határozottan igyekeznek ezt megvédeni.

Salvatore Villani a nápolyi Federico II egyetem professzora a szervezett bűnözői csoportok és a muszlim hátterű terrorszervezetek közötti szimbiotikus kapcsolatról beszélt, amely az olasz gazdasági, társadalmi és politikai élet minden szegmensére kiterjed, a szervezetekhez kötődő személyeken keresztül. Az együttműködés különösen erős a drog- az ember- és az illegális műkincskereskedelem terén. Mindkét tipusú szervezet könnyen adaptálódik a változó biztonsági környezethez, jellemző rájuk a rugalmasság és a rendkívül gyors alkalmazkodási, önvédelmi képessség. Véleménye szerint Olaszországban van a terrorszervezetek európai tevékenységének logisztikai központja.

Horváth-Sántha Hanga a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a skandináv térség radikalizálódás-megelőzési stratégiáit mutatta be, Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország vonatkozásában. Az egyes országok között jelentős koncepcionális és gyakorlati különbségek vannak. Dániában kiemelkedő az utánkövetés és a szociális munkások szerepe, Finnország pedig rendkívül részletes és rendszeres monitoring rendszert igyekszik kialakítani.

Speidl Bianka a Migrációkutató Intézet vezető kutatója záró előadásában a terrorizmussal szimpatizálókra helyezte a hangsúlyt. Magatartásuk idológiai aspektusát viszgálva két szempontot emelt ki. Egyrészt azt, hogy a fundamentalista értelmezés szerint egy muszlim és egy nem-muszlim személy meggyilkolásának szankcionálása között van különbség. Másrészt pedig azt, hogy az un. puha-diskurzus, amelyben nem érhető nyomon gyűlölet beszéd és publikálása sem ütközik az európai jogszabályokba, számos olyan elemet tartalmaz, amelynek jelentéstartalma és belső érvrendszere radikalizáló hatású.