2018. április 16-án a Migrációkutató Intézet és a The Centre Confident Czechia közös szervezésében megvalósuló szakmai beszélgetés az Európába bevándorlók integrációjának fejlesztésével foglalkozott. A témában Abdessamad Belhaj (kutató, Migrációkutató Intézet), Marek Degro (főigazgató, Anton Tunega Foundation) és Radko Hokovský (elnök, European Values Think-Tank) osztotta meg gondolatait.
Abdessamad Belhaj szerint kulcsfontosságú, hogy pontosan mit is értünk integráció alatt, hiszen ez minden szereplőnek mást és mást jelenthet, és ráadásul egy roppant komplex folyamatról van szó. A bevándorlók leginkább az állampolgárokéval megegyező anyagi körülményekre és ehhez kapcsolódó egyenlő bánásmódra vágynak, miközben származási országaik igénye az lenne, hogy egyfajta „nagykövetként” éljenek a befogadó társadalomban. A kutató szerint az integráció kapcsán elsősorban a különböző kultúrák konfliktusairól beszélhetünk. Európának az értékeit kellene jobban hangsúlyoznia. Hozzátette, hogy nem minden esetben az iszlám jelenti a szűk keresztmetszetet az integráció kudarcában: elegendő a Németországban jelenlévő muszlim kurd-török ellenségeskedésre gondolni. A közel-keleti és afrikai bevándorlók közösségeit inkább a közös nemzetiségi és kulturális jegyek fogják össze, nem a vallás. A probléma a muszlimok azon szűk rétegével van, akik radikalizálódnak. Franciaországban 12 ezer olyan ember él, akiket radikálisnak tekintenek a hatóságok, és természetesen az ő integrációjuk számtalan kérdést vett fel. Az egyes országok és társadalmak attitűdjei meghatározók. A sikeres integráció része az is, hogy a befogadó társadalom „üdvözölje” a bevándorlókat, kellő nyitottsággal álljon hozzájuk. Azonban egyértelműen azt látni, hogy a kilencvenes évek óta ez nem teljesül.
Abdessamad Belhaj szerint azok, akik legálisan érkeznek Európába, nyitottak a fogadó társadalomba történő integrációra, hiszen a szükséges jogi procedúrák teljesítésével gyakorlatilag folyamatosan tanúbizonyságát teszik annak, hogy az adott ország teljes értékű állampolgárává szeretnének válni. A tényleges integráció azonban sokszor nem történik meg, elsődlegesen a fogadó társadalom elutasítása miatt.
Marek Degro rávilágított arra, hogy Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa eltérő integrációs problémákkal néz szembe a különböző jellegű kisebbségek miatt. Míg Nyugat-Európában főleg a volt gyarmatokról származó bevándorlók, addig a kontinens keleti felén a romák esetében tapasztalhatunk integrációs nehézségeket. A 2015-ös migrációs hullámmal érkezetteket nem lesz könnyű integrálni a kulturális és nyelvi akadályok miatt sem. Kiemelte, hogy a második generációs bevándorlók könnyebben radikalizálhatók – ők gyakorta érzik elutasítottnak, kiközösítettnek magukat. Egyetértett Abdessamad Belhaj-dzsal abban, hogy az európai értékek keresése és felmutatása kiemelkedően fontos. Marek Degro szerint a migráció egy történelmi folyamat, az emberi természet pedig olyan, hogy fél minden mástól vagy újtól. A mostani európai migrációs hullám kockázatai fényében egyébként ez indokoltnak is tűnik – érvelt a szlovák szakember.
Radko Hokovský úgy látja, hogy bár Közép-Európának nem kell szembesülnie olyan komoly integrációs problémákkal, mint Nyugat-Európának, a migrációs válság alatt elkövetett politikai hibák következményei minket is érintenek. Szerinte az integrációs programok azért nem működnek megfelelően, mert túlságosan folyamatközpontúak és nem célközpontúak. Úgy véli, hogy az integráció nem technikai kérdés, hanem elsősorban politikai. A cseh szakember kijelentette: az integrációnak az alapértékeink mentén kellene zajlania, a cél pedig az lenne, hogy ezeket átadjuk az Európába érkezőknek, és betartassuk velük. Az integráció követelményeiről beszélhetünk egyrészt általánosságban, másrészt a nyugati kultúrában az integráció specifikus követelménye három alapérték elfogadásából és tiszteletéből tevődik össze: emberi méltóság, törvény előtti egyenlőség és személyi szabadság. Radko Hokovský szerint is komoly probléma, hogy az integrációnak nincs közös értelmezése. Ráadásul rendkívül kevés adatunk és kutatásunk van arról, hogy ki mit ért alatta, ezért az integrációs hajlandóságot is nehéz mérni. A migrációs politikának és az integrációs politikának összehangoltan kellene működnie, és annyi bevándorlót szabadna beengedni, amennyit valóban képesek vagyunk integrálni.
