Megvalósítható-e a köztársaság iszlámja? — Emmanuel Macron küzdelme az „iszlám szeparatizmus” ellen
Sayfo Omar és Veres Kristóf György elemzése
2021. február 16-én a Nemzetgyűlés – a kétkamarás francia törvényhozás alsóháza – 347 igen és 151 nem szavazattal, 65 tartózkodás mellett elfogadta a Köztársasági elvek tiszteletben tartásának megerősítését célzó törvénytervezetet. A kormánypártok által megszavazott végleges szöveget egyik ellenzéki frakció sem támogatta. A különböző francia kormányok már az 1990-es évek óta próbálják államilag ellenőrzött intézményes keretek közé terelni az országban élő muszlimok vallásgyakorlását. A 2022-es újraválasztására készülő Emmanuel Macron hadat üzent az „iszlám szeparatizmusnak” és meghirdette a franciaországi iszlám reformját. A tervezettel Macron egyértelműen jobboldali szavazatokat akar nyerni; a francia kabinet sikerként könyvelheti el, hogy a jogszabály elfogadása a Nemzetgyűlésben nem vezetett pártszakadáshoz, a kormányzó centrista En Marche! pártnak végül a balszárnya is megszavazta a javaslatot.
Noha Macron tervezete erősen időszerű, a „szeparatizmus elleni” harc és a franciaországi iszlám állami keretek közé szervezése pedig elkerülhetetlen, annak kimenetele egyelőre kérdéses. A tervezet nem foglalkozik azokkal az átfogó társadalmi problémákkal, amelyek táptalajául szolgálnak a radikalizmusnak, illetve a többségi társadalomtól való elidegenedésnek. Kérdéses az is, hogy képes lesz-e a francia állam muszlim partnerszervezete, az eddig belharcoktól terhelt CFCM általános elismertségre és legitimitásra szert tenni a muszlim lakosság körében. Legalább ennyire kérdéses a törvénycsomag jövőbeni betartatása is: nevezetesen, hogy a különböző politikai irányultságú prefektusok – az egyre radikalizálódó közbeszéd közepette – miképp értelmezik az egyelőre még homályosan megfogalmazott passzusokat, lesznek-e komolyabb társadalmi vitákat kiváltó túlkapások, és milyen ítéletet hoznak azok kapcsán a független bíróságok.
Az elemzés teljes szövege itt érhető el.
