A svájci székhelyű International Organization for Migration (IOM) nemzetközi szervezet közzétette a „Migrant Smuggling Data and Research: A global review of the emerging evidence base” tanulmányát, amely az embercsempészetet vizsgálja nyolc különböző régióban. A tanulmányból kiderül, hogy a Közel-Keleten az elmúlt évtizedben az embercsempészetben érintett államok és az embercsempészetben részt vevők száma növekedett, Közel-Kelet és Afrika között a bűnhálózatok aktivitása erőteljesebbé vált. Az embercsempészek szolgáltatásait a menedékkérők széles köre veszi igénybe, akik gyakran úgy érvelnek döntésük mellett, hogy nincs más lehetőségük a menedék megszerzésére. Emiatt az embercsempészek képesek morális alapot adni – sok esetben a menekülők életét is veszélyeztető – tevékenységüknek, miszerint ők pusztán nehéz körülmények között lévő embereket mentenek. Érdekes módon az arab „muharrib”, azaz „csempész” kifejezés nem feltétlenül rendelkezik negatív konnotációval. Az embercsempészet belső dinamikájának jobb megértése is fontos, mivel az gyakran az embercsempészek és a bevándorlók közötti bizalmi kapcsolatra épül. Tény, hogy sok embercsempész tevékenysége a bevándorlók kizsákmányolására, megtévesztésére és bántalmazására irányul, viszont főleg a bűnszervezeteken kívül dolgozó személyek akár „tisztességes szolgáltatóként” is működhetnek. E belső dinamika miatt a háborúk sújtotta Közel-Keleten úgy tűnik még nehezebb lesz jól működő intézkedéseket hozni az embercsempészet megállítására, a bizalmi-személyes kapcsolatok és a szűkebb közösségek szerepét nem lehet leértékelni.
Kiemelt kép forrása: UPI.com
