A védelmi és biztonsági szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó brit Royal United Services Institute (RUSI) think tank legutóbbi kutatásában az Oroszországban dolgozó üzbég, kirgiz és tádzsik vendégmunkások radikalizációját vizsgálta. A kutatók 218 interjút folytattak vendégmunkásokkal és különböző szakértőkkel, helyi tisztségviselőkkel, összesen 7 oroszországi régióban. A kutatás elsősorban az erőszakos szélsőségesség kialakulásának kontextusát, percepcióját vizsgálta, és kevésbé a radikalizáció közvetlen kiváltó okait. A legtöbb válaszadó személyesen nem radikalizálódott, így elképzeléseiket és mások – általuk ismert – tapasztalatait osztották meg a kutatókkal. A készítők rögzítik, hogy az Oroszországban dolgozó közép-ázsiaiak érintettsége terrorcselekményekben, összeesküvésekben meglehetősen alacsony, és nagyon kevesen válnak közülük ún. külföldi harcosokká („foreing fighter”). Az adatfelvétel során a kutatók három olyan strukturális tényezőt azonosítottak, amelyek a munkavállalási célú migráció folyamatában szerepet játszhatnak az érintettek társadalmi marginalizációjában és elidegenedésében: (i) az adminisztratív, jogi és pénzügyi nehézségek miatt sokan illegálisan vállalnak munkát; (ii) a munkavállalók kihasználása, számukra alternatíva felkínálása mint kiút a nehéz gazdasági helyzetükből; illetve (iii) az említett munkavállalók társadalmi megbélyegzése és stigmatizálása. Többen számoltak be arról, hogy a közösségi média jó platformot kínálhat az erőszakos tartalmak megismerésére, és sok esetben a toborzás is itt mehet végbe (Oroszországban sokkal olcsóbbak az okostelefonok és több helyen biztosított az internetelérés, mint odahaza). Ráadásul szabadabb a vallásgyakorlás, mint a vizsgált származási országokban, így adott esetben sokkal könnyebben terjedhetnek a szélsőséges vallási nézetek. A közvetlenül nem érintett válaszadók szerint a radikalizálódók valamilyen pénzbeli ösztönző miatt csatlakoznak, és szerintük ez egyáltalán nem a vallásról szól. Mindazonáltal azok, akiknek ismerősi körében volt radikalizálódó személy, egyértelműen a vallási-ideológiai magyarázatot emelték ki. A kutatás négy olyan vendégmunkás csoportot azonosított a válaszadók meglátásai alapján, amelyek különösen kitettek a radikalizálódás kockázatának: a fiatalokat, az illegális migránsokat, a képzetlen migránsokat és az egyedülálló, magányos személyeket.
Kiemelt kép forrása: The Moscow Times
